Bukaresti Rádió

  • Full Screen
  • Wide Screen
  • Narrow Screen
  • Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size

Hírösszefoglaló, június 18.

E-mail Nyomtatás PDF
Vádat emelt a legfőbb ügyészség Alexandru Visinescu, a rettegett Ramnicu Sarat-i börtön egykori parancsnoka ellen. Visinescu ellen tavaly júliusban tett feljelentést a Kommunizmus Bűneit Vizsgáló és a Román Száműzöttek Emlékét Ápoló Intézet (IICCMER).
Alexandru Visinescu 1956 és 1963 között irányította Ramnicu Sarat-i börtönt, amely az egykori politikai foglyok körében a legrettegettebb büntetés-végrehajtási intézet volt. A gyanú szerint a börtönparancsnok legalább tizenkét egykori politikai elítélt haláláért tehető felelőssé.
Octav Bjoza, a romániai Volt Politikai Foglyok Egyesületének (AFDP) elnöke szerint, bár jócskán megkésett az egykori pribékek elszámoltatása, van értelme, mert tanulságul szolgálhat a fiatal nemzedékek számára.
Romániának elsősorban morális kötelessége lenne az autonómia biztosítása - áll abban a válaszlevélben, amelyet az RMDSZ küldött Izsák Balázsnak, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnökének. Izsák Balázs múlt szerdán nyílt levélben kért állásfoglalást az RMDSZ elnökétől, miután a kormány közölte: nincsen olyan jogi erővel bíró nemzetközi egyezmény, amely előírná Románia számára, hogy autonómiát biztosítson Székelyföldnek.
Az RMDSZ álláspontja szerint a területi autonómiát ajánló nemzetközi dokumentumok, amiként az Erdély és Románia egyesülését kimondó 1918-as Gyulafehérvári nyilatkozat is, csak támpontokat adnak az autonómia eléréséért folyó politikai küzdelemben. "Az RMDSZ-nek az a dolga, hogy az erdélyi magyar emberek jogkörei bővüljenek, biztonságérzetük állandósuljon" - áll az SZNT elnökének küldött válaszlevélben.
Hargita megye prefektusa megtámadta a közigazgatási bíróságon négy település autonómiapárti határozatát - közölte az Agerpres hírügynökség. Adrian Jean Andrei prefektus elmondta, Gyergyóditró, Gyergyószárhegy, Gyergyóújfalu és Gyergyószentmiklós határozata ellen nyújtott be keresetet. Álláspontja szerint az önkormányzatoknak nincsen törvényi felhatalmazásuk ilyen döntések meghozatalára.
A prefektus szerint a Székelyföld területi autonómiájához szerinte alkotmánymódosításra van szükség. Ezért a határozatok sértik Románia alkotmányát, amelynek értelmében az ország közigazgatása községekbe, városokba és megyékbe szerveződik.
Új alelnököt választott Hargita Megye Tanácsa. Barti Tihamér a Petres Sándor lemondásával megüresedett helyet foglalja el. Az új alelnök Gyergyó térségét képviseli.
Barti Tihamér a megyei tanács RMDSZ frakciójának tagja, korábban a Gyergyószentmiklósi Művelődési Központ gazdasági igazgatója volt, majd a Hargita Megyei Munkaügyi Igazgatóság igazgatója. 2010-től a Román Posta Hargita megyei igazgatóija volt. Első felszólalásában többek közt azt emelte ki, hogy mostantól fogva Hargita megyének van a legfiatalabb tanácsvezetése országszerte.
Kolozsvárott magyar menüvel is felszerelik a közszállítási vállalat jegykiadó automatáit – közölte Horváth Anna alpolgármester Facebook-oldalán. Az elektronikus menetjegyvásárlást és bérletváltást biztosító eszközöket augusztus folyamán helyezik üzembe. Horváth Anna szerint a három éve elindított, európai finanszírozású projektben eredetileg nem szerepelt a magyar is a felhasználói nyelvek között, de az RMDSZ rövid és határozott fellépése nyomán sikerült magyar menüsort is beilleszteni a román és angol mellé. Már korábban eldőlt, hogy a július folyamán induló kerékpárkölcsönző program is „tud” majd magyarul.
Csaknem egymilliárd forintot „ömlesztett át” magyarországi állami kézben lévő vállalatoktól a Fidesz-barát erdélyi médiába a Határok Nélkül a Magyar Sajtóért Alapítvány az utóbbi három évben – derítette ki a Transindex, az alapítvány közhasznúsági jelentéseit elemzve.
A Transindex cikke szerint a támogatások legnagyobb részét az Udvarhelyi Híradó Kft.-nek juttatták. Ez adja ki a Krónika című napilapot és az Erdélyi Napló hetilapot, valamint négy regionális újságot: az Udvarhelyi Híradót, Csíki Hírlapot, Vásárhelyi Hírlapot és a Gyergyói Hírlapot. A kiadóhoz tartozik még a Székelyhon.ro hírportál. A cég bő 800 millió forint, azaz 2,6 millió euró támogatásban részesült az elmúlt három évben.
A Határok Nélkül a Magyar Sajtóért Alapítványt 2010-ben jegyezték be, tevékenysége azóta is jóformán a magyarországi, állami nagyvállalatok pénzének Erdélybe történő „átszivattyúzására” korlátozódik. A 2013. évi közhasznú jelentése szerint a Határok Nélkül a Magyar Sajtóért Alapítvány egyetlen alkalmazottal, „1 db. asztali számítógéppel, 1 db. laptoppal és 1 db. multifax tárgyi eszközzel rendelkezett”. Ehhez képest 403 millió forintos bevételt könyvelt el, illetve 343 millió forint „cél szerinti juttatást” folyósított a Fidesz-barát sajtónak.
Állami ösztöndíjjal tanulhatnak kínai nyelvet a kolozsvári egyetemek diákjai, a kínai Santung tartományban. Az erről szóló megállapodást tegnap írták alá a kolozsvári felsőoktatási intézmények vezetői és egy kínai delegáció tagjai. A küldöttség vezetője, Co Min elmondta, az első ösztöndíjasok már az ősszel kezdődő tanévben kezdhetik tanulmányaikat a távol-keleti országban.
Nem volt rasszista indíttatása annak a támadásnak, amelynek nyomán életveszélyes állapotban szállítottak kórházba egy romániai származású roma fiatalt egy Párizshoz közeli lakótelepen – közölte a nyomozást vezető ügyész. Sylvie Moisson az AFP szerint úgy fogalmazott: az incidens „bosszútól vezérelt barbár cselekedet volt”, amely azonban nem vezethető vissza a helyi közösség és a bevándorlók közötti ellenségeskedésre.
A 16 éves, román állampolgárságú roma fiút kórházban kezelik kómás állapotban. Az első rendőrségi vizsgálatok szerint mintegy tucatnyi ember kegyetlenül megverte, majd az útszélen egy bevásárlókocsiban magára hagyta az eszméletét vesztett áldozatot.
A román miniszterelnök ma reggel francia kollégájával telefonon tárgyalt az esetről, és megbizonyosodott arról, hogy a francia hatóságok a legmagasabb szinten elítélik az esetet, illetve határozott szándékuk, hogy előkerítsék és megbüntessék a tetteseket.
Végrehajtói hatalmával élve a héten rendeletben készül megtiltani Barack Obama amerikai elnök, hogy a szövetségi kormánnyal szerződésben álló cégek elbocsáthassák a meleg és
transznemű (LGBT) alkalmazottaikat azok szexuális orientációja miatt. Az Egyesült Államokban jelenleg 29 szövetségi állam törvényei teszik lehetővé, hogy a munkaadók megváljanak a saját nemükhöz vonzódó munkatársaktól, 33 államban pedig a transzneműeket lehet kirúgni gyakorlatilag mindenfajta indoklás nélkül. Az Egyesült Államokban egymillió meleg és transznemű munkavállaló él.
Kitiltottak a bukaresti Központi Egyetemi Könyvtárból egy június 14-re meghirdetett konferenciát, amelyen Andrew Solomon amerikai író tartott volna előadást. Az intézmény vezetősége „kavarodásra” és rossz kommunikációra hivatkozik, azonban emberjogi aktivisták biztosra veszik, a valódi ok az, hogy a könyvtár igazgatója a konferencia témáját találta alkalmatlannak.
Solomon „A szerelemről bármilyen áron: szexualitások és identitások a 21. században” címmel tartott volna előadást a Központi Egyetemi Könyvtárban, azonban Voichita Dragomir igazgató „kavarodásra” hivatkozva törölte az eseményt – közölte a Mediafax hírügynökség. Bukarestben június 13-án mutatták be román fordításban Andrew Solomon Démonok fényes nappal: a depresszió atlasza (The Noonday Demon: An Atlas of Depression) című önéletrajzi kötetét, amelyért az amerikai író megkapta a National Book Award-ot 2001-ben. Egy évvel később pedig Pulitzer-díjra jelölték. Ebből az alkalomból szervezték a konferenciát, amelyet azonban már nem tarthattak meg.
A volt horvát miniszterelnök továbbra is tagadja a hazaárulás vádját. Tegnap keltezett nyílt levelében Ivo Sanader azt hangoztatta, hogy bizonyítékok nélkül ítélte el őt a horvát legfelsőbb bíróság. Sanader szerint valóban hazaárulás lenne kenőpénzért átjátszani az INA horvát olajipari cég irányítói jogait a Mol magyar olajvállalatnak. De a vele szembeni vádat annak a Robert Jezicnek a vallomására építették, akin keresztül a Mol kifizette a kenőpénzeket, s aki vádalkut kötve megvásárolta magának a szabadságot.
A Szíriában és Irakban harcoló szélsőséges iszlamista csoportok jelentik messze a legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatot Nagy-Britanniára - mondta a brit kormányfő. David Cameron a Li Ko-csiang kínai miniszterelnökkel folytatott tárgyalások után beszélt erről.
Nem sokkal korábban William Hague brit külügyminiszter bejelentette, hogy Nagy-Britannia újra megnyitja két és fél éve bezárt nagykövetségét az iráni fővárosban. A képviseletet 2011 novemberében zárták be, miután iráni diákok megrohamozták, feldúlták is kifosztották az épületet, válaszul az iráni atomprogram miatti brit szankciókra. Sajtóértekezletén Cameron nem titkolta, hogy az iraki helyzet válságosra fordulásának is szerepe volt a teheráni nagykövetség újbóli megnyitásáról hozott brit döntésben.
Államcsőd fenyegeti Argentínát a tartozások miatt. Az amerikai legfelsőbb bíróság jóváhagyta azt a döntést, hogy Argentínának ki kell fizetnie azokat a hitelezőit, akik nem egyeztek bele adósságának átütemezésébe. A hitelezők több mint 90 százaléka elfogadta az átütemezést, a fedezeti alapok (hedge fundok) viszont nem. A dél-amerikai országnak újabb 15 milliárd dollárt kell kifizetnie, úgy, hogy még a 24 milliárd dollár átütemezett adósságát sem rendezte. Így Latin-Amerika harmadik legnagyobb gazdasága ismét a fizetésképtelenség szélére sodródott. – Üzenem a hitelezőknek, hogy kifizetjük tartozásainkat – ígérte Cristina Fernandez államfő.
A lengyel Kormányvédelmi Hivatal egyik nyugalmazott főtisztjét és egy étteremtulajdonost vettek őrizetbe a lengyel lehallgatási botrány miatt Varsóban – írta a Gazeta Wyborcza. A lengyel belbiztonsági szolgálat gyanúja szerint a letartóztatottak részt vettek azoknak a – magas állami tisztséget betöltő személyek beszélgetéseit rögzítő – hangfelvételeknek a megszerzésében, amelyek a hét végén kerültek nyilvánosságra, és óriási botrányt keltettek Lengyelországban. Az őrizetbe vettek egyike azon étterem üzemeltetője, ahol 2013 júliusában lehallgatták a beszélgetéseket. A főtiszt feladata az volt, hogy
előzetes terepszemléket tartson a védett személyek tartózkodási helyszínein. Bronislaw Komorowski lengyel államfő kedden megbeszélést folytatott Donald Tusk miniszterelnökkel és Marek Belka jegybankelnökkel a botrányról. Komorowski „főleg a lengyel valuta, a zloty és a gazdaság stabilitása miatt aggódik” – közölte az elnöki hivatal.
Nyugaton és északon többnyire napos, helyenként változékony idő várható, délen viszont megnövekszik a felhőzet, és holnap heves széllel kísért zivatarokra kell számítani. Az Országos Meteorológiai Szolgálat harmadfokú, sárga viharjelzést adott ki 15 déli és dél-keleti megyére. A riasztás szerint jelentős mennyiségű, helyenként akár 45-50 liter csapadékra is számítani lehet.
A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet többnyire 10 és 14 fok között alakul.
A legmagasabb nappali hőmérséklet délen 17, 23, Erdélyben 19 és 26 fok között valószínű.



Műsor | Hírek | Magazin | Hírösszefoglaló, június 18.