Bukaresti Rádió

  • Full Screen
  • Wide Screen
  • Narrow Screen
  • Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size

Hírösszefoglaló, augusztus 22.

E-mail Nyomtatás PDF

Kiengedték az este a börtönből Adrian Năstaset. A volt kormányfő feltételesen szabadlábra helyezéséről az Ilfov megyei törvényszék hozott jogerős ítéletet tegnap. A román törvények értelmében ugyanis 60 évet betöltött szociáldemokrata politikus letöltötte büntetése egyharmadát, azaz 604 napot, és jó volt a magaviselete. Mint ismert, Adrian Năstaset idén januárban másodszor ítélték letöltendő szabadságvesztésre. Négy évet kapott egy korrupciós perben, miután 2012-ben két év szabadságvesztést róttak ki rá egy másikban. Tekintettel arra, hogy visszaesőnek minősült, összbüntetését négy és fél évre súlyosbította a bíróság: ebbe az első ítélet nyomán letöltött kilenc hónapot is beszámították. Năstase a Jilava börtön kapujában azt nyilatkozta tegnap az újságíróknak, hogy „extravagáns” ötletei támadtak a börtönben töltött időszakban. Így szerinte módosítani kellene a választási törvényt, mielőbb vissza kellene térni a listás választásokhoz és sürgette az általános amnesztiát, ugyanis – mint mondta - a börtönök jelenleg „visszaeső bűnözőket termelnek”. A volt kormányfő, aki kilenc évig nem tölthet be köztisztséget Romániában, a jövője kapcsán elárulta: több állásajánlatot kapott multinacionális vállalatoktól, de megkereste őt ajánlattal egy külföldi kormány, továbbá akár visszatérhet egyetemi katedrájához is.

Bíráló kommentár jelent meg Klaus Johannisról a Deutsche Welle rádió honlapján. A Keresztény-Liberális Szövetség államfőjelöltjét azért marasztalják el, mert csupán a németekről alkotott pozitív sztereotípiákból él, nincsenek elképzelései az ország jövőjéről. „Johannisnak nem a származása vagy a vallása a gyenge pontja. Egyszerűen nem karizmatikus politikus. Nem tud mosolyogni és beszélni sem” – idézi a maszol.ro a kommentárt. Az írás szerint nem az a kérdés, hogy el tudnak-e fogadni a román választók egy más nemzetiségű államfőt. Inkább az a kérdés, hogy miért kérik azt a választóktól, hogy mindössze néhány közhelyre alapozva, nem pedig a képességeit értékelve szavazzanak egy ilyen jelöltre – zárul a cikk.

Kilépett a Szociáldemokrata Pártból Bogdan Diaconu. A magyarellenes állásfoglalásairól és törvénykezdeményezéseiről elhíresült parlamenti képviselő az RMDSZ kormányzati részvétele elleni tiltakozásul lépett ki pártjából, és közölte: Egyesült Románia Párt néven új politikai pártot alapít. Diaconu új pártja feladatának tekinti olyan szabályozás kialakítását, amely törvényen kívül helyezi a szélsőséges magyar szervezeteket.

A miniszterelnök-helyettesi és a kulturális miniszteri tisztségek szétválasztását lehetővé tevő új kormánystruktúrát terjeszthet a kormánykoalíció a parlament elé az őszi ülésszakban. Ezt Kelemen Hunor nyilatkozta a Transindexnek.  Az RMDSZ elnöke közölte: a szövetségben még nem merültek fel új jelölt-nevek a kulturálisminiszteri tisztség betöltésére, miután Biró Rozália szenátor kinevezését elutasították. Kelemen Hunor cáfolta ugyanakkor azt, hogy a következő jelöltnek is partiuminak kell lennie.

Lemondott a sepsiszéki EMNT éléről Sánta Imre. A reformárus lelkész azt írta: kényszerűségből kellett megtennie ezt a lépést, ugyanis idén áprilisban, a magyarországi választásokat követően úgy szervezték át az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és Néppárt közös rendszerét, hogy széki elnökként szinte minden döntési hatáskörét megvonták, illetve minden kérdésben kötelezővé tették a Néppárt megyei elnökével történő egyeztetést. Sánta Imre megjegyezte: a gondolati és cselekvési szabadságát annál fontosabbnak tartja, minthogy alárendelje magát egy párt érdekei feltétel nélküli kiszolgálásának.

Jövő tanévben ötéves kortól, 2018-tól pedig hároméves kortól tenné kötelezővé az óvodai oktatást Remus Pricopie. Az oktatási miniszter a romániai tanítók egyesületének suceavai kongresszusán beszélt errő. Mint mondta: ezt törvénymódosítással vagy sürgősségi kormányrendelettel szabályozná. Pricopie a bölcsődékkel kapcsolatban elismerte, hogy „krónikusan” elhanyagolták ezeket az intézményeket, annak ellenére, hogy azok az óvodákkal együtt prioritást képviselnek a nevelésben.

Még mindig nem lehet tudni, lesz-e új tankönyv a kisiskolások padján szeptember 15-én – írja a maszol.ro hírportál. A Tankönyvkiadók Egyesülete szerint a háttérben meghúzódó érdekek késleltetik az idei tankönyvkiadást. A magyar tankönyvek közül egyetlen egyet hagytak jóvá, amelynek digitális verziója is elkészül. A nyertes magyar tankönyv az I. és II. osztályosok idei tankönyveinek licitjén, a magyar ábécéskönyv, amely kétkötetes, színes, 64 oldalas kiadvány lesz, két DVD-vel és négy évre szóló folyamatos internetes karbantartással. A nyertes kiadó a dévai Corvin, amelynek vezetője, Varga Károly a maszol.ro-nak elmondta: a nyertes magyar ábécéskönyv eladási árát 11 lej 50 baniban határozták meg, és ha az óvási folyamat lezárul, majd sikerül a minisztériumi jováhagyást megkapni, illetve a szerződést is megkötni, a szerződés dátumától számítva egy héten belül az elsősök iskolapadjára kerülhet. A kiadók összesen 17 óvást nyújtottak be a digitális tankönyvek kiadásának versenytárgyalása kapcsán, ezeknek az elbírálása nagymértékben lassítja a folyamatot. Remus Pricopie tanügyminiszter a tankönyvkiadók panaszaira reagálva ma azt nyilatkozta: a magánvállalkozások gazdasági érdekeit soha nem fogja a tanulók érdekei elé helyezni.

Lezárták a vasútvonalat ma hajnalban a Hargita megyei Vasláb és Marosfő között egy tehervonat kisiklása miatt. A CFR közölte: a baleset miatt  veszteglésre kényszerült személyszállító szerelvények utasainak megtérítik a viteldíját abban az esetben, ha nem folytatták útjukat, hanem leszálltak a vonatról, és más módon jutottak el úticéljukig. Az érintett személyvonatok között volt a Budapestről Székelyföldön át Brassóig közlekedő Hargita Expressz is.

Pro Urbe díjat adtak post mortem Sándor István műépítésznek, Kiválósági címet vehetett át vizuális művészetek kategóriában Ştefan Oroian festőművész, grafikus, szobrász és Virgil Jireghie fotóművész a ma kezdődött Aradi Napok rendezvénysorozaton.

Külföld:

Behajtottak Ukrajna területére az orosz humanitárius segélyt szállító első teherautók. Az ITAR-TASZSZ orosz hírügynökség helyszíni jelentése szerint az első járműoszlop 32 teherautóból állt, a délkelet-ukrajnai városok lakóinak szánt élelmiszerrel és közszükségleti cikkekkel. Az összesen mintegy 1800 tonna rakományt - élelmiszert, vizet, gyógyszereket, hálózsákokat és áramfejlesztőket - szállító több mint 280 teherautó augusztus 12-én indult el Moszkva környékéről, két nap múlva érkezett az ukrán határ közelébe, s azóta a rosztovi területen várakozott. Oroszország augusztus elején az ENSZ Biztonsági Tanácsában azt kezdeményezte, hogy nemzetközi küldetés keretében induljon orosz segély Kelet-Ukrajnába. Kijev korábban arra figyelmeztetett, hogy orosz erők a humanitárius segélynyújtás ürügyén benyomulhatnak a régióba.

Ma megérkeztek Malajziába a  Kelet-Ukrajnában lelőtt repülőgép maláj áldozatainak maradványai. Most húsz, vasárnap pedig további nyolc áldozat tetemét és hamvait szállítják Amszterdamból Kuala Lumpurba. Összesen 43 malajziai állampolgár vesztette életét a július 17-én lezuhant gépen. Az áldozatokat előzőleg Hollandiába vitték, ahol lassan haladnak a beazonosítási folyamattal. Ma országos gyászt hirdettek Malajziába, egyperces néma csönddel emlékeztek az áldozatokra. Mint ismert, a malajziai légitársaság Boeing 777-es utasszállító repülőgépe Donyeck megyében, oroszbarát szakadárok ellenőrzése alatt álló területen zuhant le. Széles körben úgy tartják, hogy a gépet szakadárok lőtték le orosz légvédelmi rendszerrel. A fedélzetén tartózkodó 298 ember közül senki sem élte túl a katasztrófát.

Washington megpróbálja rábeszélni Kínát is, hogy csatlakozzon a Moszkva elleni szankciókhoz. Ezt az amerikai külügyminisztériumban nagyköveti rangban szolgálatot teljesítő Daniel Fried nyilatkozta  a lett sajtónak. A magas rangú amerikai külügyi tisztségviselő azt mondta, hogy az Egyesült Államok legközelebbi európai uniós szövetségesein kívül az Európai Unióhoz nem tartozó Norvégia és Svájc is kész csatlakozni a szankciókhoz. Emellett tárgyalnak Dél-Koreával, Szingapúrral és konzultálnak Kínával - mondta Fried.

Gyógyultnak nyilvánították és kiengedték a kórházból  azt a két amerikai állampolgárt, akiket azután szállítottak haza kezelésre az Egyesült Államokba, hogy a nyugat-afrikai Libériában megbetegedtek az Ebola-vírustól - közölték segélyszervezetek. Az egyik fertőzöttet, Kent Brantly orvost egy addig csak majmokon tesztelt, ZMapp elnevezésű kísérleti gyógyszerrel gyógyították meg.

Időjárás:                                                 

Estig országszerte változékony marad az idő, záporok, zivatarok bárhol előfordulhatnak. A hőmérséklet csúcsértékei 19 és 31 fok között alakulnak. Az országos meteorológiai szolgálat heves esőzésekre, erős széllökésekre, néhol jeges esőre figyelmeztet szombat hajnali 3 órától vasárnap éjjel 11 óráig. A fokozott légköri instabilitás kezdetekben a déli megyékben lesz tapasztalható, majd a nyugati, végül az ország egész területére kiterjed. A lehulló csapadékmennyiség átlagban 15-20  liter lesz négyzetméterenként, de helyenként akár 40 liter is eshet. A holnap nappali hőmérséklet csúcsértékei 23 és 29 fok között lesznek. Bukarestben most többnyire borús az égbolt és 29 fok van.




Műsor | Hírek | Magazin | Hírösszefoglaló, augusztus 22.