Bukaresti Rádió

  • Full Screen
  • Wide Screen
  • Narrow Screen
  • Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size

Hírösszefoglaló, szeptember 18.

E-mail Nyomtatás PDF

Ma délután mutatja be Kolozsváron az RMDSZ autonómia-statútumát Kelemen Hunor szövetségi elnök. Ezt követően az autonómia tervezet magyar és román változatát közzéteszik az RMDSZ honlapján, és készül az angol nyelvű fordítás is, amelyet minden olyan helyre eljuttatnak, ahol erre a változatra is szükség van. A szövetség elnöke tegnap Sepsiszentgyörgyön egyeztetett a szövegről az MPP vezetőivel, majd megejtették az „utolsó simításokat”. Kovács Péter, a szövetség főtitkára azt mondta: az autonómia-tervezet kidolgozásában az RMDSZ a dél-tiroli modellt vette alapul, mert bebizonyosodott, hogy az több szempontból is egyértelműen működik. A szövetség főtitkára hangsúlyozta: nagyon fontos az RMDSZ autonómia-tervezetében az, hogy a magyar közösség jogos követelései mellett, a román közösség számára is megoldásokat nyújt. Titus Corlăţean külügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy nem "lelkesedik" az RMDSZ székelyföldi autonómiatervezetéért, de szerinte még mindig jobb erről demokratikus keretetek között folytatni közvitát, mint az utcán. A román diplomácia vezetője ugyanakkor megismételte: decentralizálásról lehet szó, erre szükség van Románia európai államként való átalakulásában.

Magyar nyelven is lehet petíciókat benyújtani a Nép Ügyvédjéhez. Ezt Máté András Levente, az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetője ismertette, miután a képviselőház plénuma tegnap megszavazta a Nép Ügyvédje működését szabályzó törvény módosítására vonatkozó sürgősségi kormányrendeletet. A jogszabály biztosítja az anyanyelv-használat jogát azokban a közigazgatási egységekben, ahol valamely kisebbség számaránya meghaladja a húsz százalékot.

Jövő hétig adott ultimátumot Victor Ponta kormányfő Remus Pricopie tanügyminiszternek arra, hogy megoldja az időben el nem készült első és második osztályos tankönyvek kérdését. Ellenkező esetben felmentik tisztségéből a szaktárca vezetőjét – ismertette a Mediafax hírügynökség a tegnapi kormányülésen elhangzott utasítást. Az alsó tagozatosok most a korábbi évek tankönyveinek alapján kezdik meg a tananyag elsajátítását – mondta a miniszterelnök, aki hozzátette: nem fogadja el azt, hogy két hét múlva se legyenek tankönyvek. A következő kormányülést hétfőre tervezik, amikor Remus Pricopie tanügyminiszternek be kell számolnia a tankönyvek helyzetéről.

Elítélte Romániát az emberi jogi bíróság az 1990 júniusi bányászjárás miatt. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága a bukaresti bányászjárás körülményeinek kivizsgálására kötelezte jogerősen a román államot, amely kártérítést is köteles fizetni az akkori atrocitások áldozatainak. Mint ismert, 1990. június 13-a és 15-e között Zsil-völgyi bányászok dúlták fel Bukarestet, és brutális módon léptek fel a Ion Iliescu akkori államfő által irányított hatalom ellen tüntetőkkel szemben. A bányászok több száz embert bántalmaztak, többen életüket vesztették. A tegnap ismertetett ítélet kimondja: Románia köteles folytatni az akkori események kivizsgálását, hiszen azok a bűncselekmények nem évültek el.

Elutasította a képviselőház az önkormányzati vezetők politikai migrációját lehetővé tevő sürgősségi kormányrendeletet. Az RMDSZ–es honatyák is a politikai migráció ellen szavaztak. Az ügyben egyébként a szenátus a végső döntéshozó. Mint ismert, a szeptember másodikától érvénybe lépett sürgősségi kormányrendelet lehetővé teszi az önkormányzati képviselőknek, hogy 45 napon belül más párthoz csatlakozzanak a mandátumuk elvesztése nélkül. A parlament még nem erősítette ezt meg, de már többen éltek a lehetőséggel.

Lezárta listáit az RMDSZ. Kelemen Hunor szövetségi elnök államfőjelöltségét csaknem 270 ezren támogatták. Az iratcsomót hétfőn, szeptember 22-én iktatják a bukaresti Központi Választási Irodában. A kampány hivatalosan októberben kezdődik. Kelemen Hunor megköszönte a megelőlegezett bizalmat, amely számára „felelősség és feladat”, ezért becsületbeli ügynek tekinti, hogy minden magyar ember akaratát, vágyát, gondját” elmondja.

Ismét munkát vállalhatnak a nyugdíjasok a közszférában – adta hírül az erdelyfm.ro. A parlament megszavazta azt a törvényt, amely eltörli a Boc-kabinet által bevezetett tilalmat. A kormány 2009-ben rendelkezett arról, ha egy nyugdíjas állami alkalmazottként dolgozik, választania kell az időskori juttatás és a fizetés között.

Holnaptól kezdik kézbesíteni az egészségügyi kártyákat. Elsőként a 18. életévüket betöltött bukarestiek kapják meg – adja hírül a maszol.ro az Országos Egészségbiztosítási Pénztár képviselőjére hivatkozva. A tervek szerint naponta átlagban 6-7 ezer kártyát kézbesítenek. Eddig mintegy 12 és fél millió kártya készült el, ezek gyártása folyamatos. Az elektronikus egészségügyi kártya a személyazonossági igazolvány felmutatásával vehető át a postástól, ha a címzettet azonban nem találják otthon egymás után két alkalommal, akkor a kártya a körzeti egészségbiztosítóhoz kerül, és onnan lehet majd személyesen átvenni. A kártya használata egyelőre nem kötelező, de jövőtől ajánlott, addig is párhuzamosan működik majd az aktuális és az elektronikus alapú biztosítási rendszer – nyilatkozta a maszol.ro-nak Mariana Pavel, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár munkatársa. A kártya lehetővé teszi, hogy egységes informatikai rendszerbe kerüljenek a biztosítottak adatai, a biztosítottak szükséges egészségügyi ellátását a pénztár csak a kártyahasználat alapján téríti az ellátó intézményeknek. Az Országos Egészségbiztosító Pénztár reméli, a rendszer bevezetésével és alkalmazásával átláthatóbbak lesznek az egészségügyi szolgáltatások költségei.

Negyed annyian iratkoznak magánegyetemre, mint 5-6 éve. Az érettségi szigorítása előtt, 2008-ban, még több mint 400 ezer fiatal tanult magánegyetemen az országban, 2012-re számuk már a 100 ezret sem érte el. Emiatt a magánegyetemek többségének jelentősen csökkentek a bevételei - írja a Hotnews. Mint ismert, az oktatási minisztérium júniusban jóváhagyta, hogy ettől a tanévtől felsőoktatási intézmények is szervezhetnek posztliceális képzést ún. egyetemi kollégiumok formájában, az oktatás költségeit azonban a diákoknak kell állniuk. A képzésre azok a végzősök is beiratkozhatnak, akik nem érettségiztek. Az elmúlt években egyébként az állami egyetemeken is csökkent a diáklétszám, 2007-ben félmillió, tavaly 340 ezer egyetemistát tartottak számon.

Több mint 8 százalékkal csökkent az autógyártás Romániában - közölte a román autógyártók és -importőrök egyesülete. A statisztikai adatok szerint az idei év első nyolc hónapjában több mint 252 ezer járművet gyártottak, a legtöbb példányt, több mint 101 ezret a Dacia Dusterből. A külföldre exportált autók aránya is 2,2 százalékos visszaesést mutat az előző év hasonló időszakában jegyzett adathoz képest. Az új gépkocsik eladása azonban nőtt Romániában, mégpedig 29,2 százalékkal. Az egyesület szerint főleg a cégek ösztönzik a román gépkocsi piacot.

Külföld:

Megkezdődött ma reggel a skóciai népszavazás, amelyen a skót választópolgárok arról dönthetnek, hogy Skócia az Egyesült Királyság része maradjon-e, vagy függetlenné váljon. A referendumon a 16. életévüket betöltött, életvitelszerűen Skóciában élő brit, illetve európai uniós és nemzetközösségi állampolgárok vehetnek részt. Az érdeklődés példátlan arányú: a 4 millió 400 ezer szavazásra jogosult skóciai lakosból a szeptember másodikai határidőig 97 százalék regisztráltatta voksolási szándékát. Szakértők 80 százalék feletti tényleges részvételre számítanak, ami szintén példa nélküli lenne a skóciai választások történetében. Az utolsó közvélemény-kutatási adatok - a bizonytalanok kiszűrésével számolva - azt jelezték, hogy a skót választók 51 százaléka kíván szavazni a függetlenség ellen, és 49 százalékuk adná voksát az elszakadásra Nagy-Britanniától. A szavazás végén várhatóan nem közölnek exit poll-eredményeket.

A kelet-ukrajnai szakadárok a harcok felújítására készülnek, orosz szakértők segítségével rádiólokációs teret és légvédelmi rendszert építenek ki - közölte ma Dmitro Timcsuk, a kijevi katonapolitikai kutatóintézet vezetője. A kelet-ukrajnai harci fejleményeket nyomon követő szakértő azt is állította szervezete Facebook-oldalán, hogy a donyecki repülőtérnél az orosz hadsereg egységeinek összevonása zajlik.

Félmilliárd dollárt költ a szíriai felkelők felfegyverzésére Washington. Az amerikai képviselőház szerdán hagyta jóvá, hogy a kormány felfegyverezzen és kiképezzen mérsékelt szíriai felkelőket az Iszlám Állam elnevezésű terrorszervezet elleni harcra. A demokrata többségű szenátus a tervek szerint csütörtökön szavaz a kérdésről.

Majdnem két Celsius-fokkal emelkedett az átlaghőmérséklet Ausztriában 1880 óta, szemben a globálisan tapasztalt 0,85 Celsius-fokos átlagnövekedéssel. A jelentés szerzői szerint amennyiben a jelenlegi trendek folytatódnak, akkor az ország átlaghőmérséklete várhatóan további 3,5 Celsius-fokkal növekszik 2100-ig. A klímaváltozás különösen súlyosan érinti az alpesi országot - derült ki egy Európára kiterjedő tanulmány részeként született osztrák jelentésből. A jelentés szerint a változások több szélsőséges időjárási jelenséget is előidéznek, amelyek áradásokat, hőhullámokat, egészségi problémákat eredményeznek, és hatással vannak a mező- és erdőgazdálkodásra, a turizmusra és a biodiverzitásra a közép-európai országokban. A jelentés több mint 240 osztrák klímakutató hároméves munkájának eredménye.

Időjárás:                                                 

Estig a Bánságban és Máramarosban napos, máshol többnyire változékony marad az idő. A hőmérséklet csúcsértékei 20 és 26 fok között alakulnak. Holnap országszerte a maihoz hasonló időre kell számítani, péntekre azonban többfelé esőt jeleztek. Bukarestben most süt a Nap és 24 fok van.




Műsor | Hírek | Magazin | Hírösszefoglaló, szeptember 18.