Bukaresti Rádió

  • Full Screen
  • Wide Screen
  • Narrow Screen
  • Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size

Hírösszefoglaló, október 15.

Email Imprimare PDF

Tizennyolc, Nyugat-Afrikából hazatért román állampolgárt tartanak megfigyelés alatt a hatóságok ebolafertőzés gyanúja miatt. Nicolae Bănicioiu egészségügyi miniszter szerint az érintettek állapotát kétnaponta ellenőrzik a közegészségügyi hatóságok, és hasonló ellenőrzés alá vetik a jövőben az összes Nyugat-Afrikából hazatérő román állampolgárt. Eddig öt város, így Bukarest, Kolozsvár, Temesvár, Nagyvárad és Iasi járványkórházában hoztak létre elkülönítőket az ebolás betegeknek. A kormány ugyanakkor 25 millió lejt utalt ki a védőruhák és a betegek elszigeteléséhez szükséges eszközök beszerzésére. Szükség esetén településeken kívül is létrehozhatók mobil kórházak. Az Egészségügyi Világszervezet szerint világszerte hetente akár 10 ezer új ebolafertőzés is lehet a következő két hónapban, az új esetek száma pedig akár meg is tízszereződhet a közelgő hónapokban.

A legfelső bírói tanács ma elrendelte Roxana Anca Adam brassói, valamint Ördög Loránd-András és Lorand Gabriel Uță kovásznai bírók házi őrizetbe való vételét. A bírókat 90 hektár erdőt és 100 hektár szántóföldet érintő illegális visszaszolgáltatási ügyben gyanúsítják. Az ügyben 25 házkutatást tartanak ma Bukarestben, Kovászna és Brassó megyében, kihallgatják továbbá a szociáldemokrata párti Ilie Sârbu szenátort és Viorel Hrebenciuc képviselőt is.

Január elsejétől 75 lejjel nőhet a minimálbér, elérve így a 975 lejt. A munkaügyi minisztérium tervei szerint a nyugdíjak is emelkednének 5 százalékkal. Horváth Leventét, az RMDSZ munkaügyi államtitkárát hallják:

Az első nyolc hónapban 1,4 milliárd euróra nőtt a közvetlen külföldi tőkebefektetések értéke Romániában - derült ki a Román Nemzeti Bank közléséből. Tavaly ugyanebben az időszakban 1,1 milliárd euró volt a külföldi befektetések értéke. A központi bank adatai szerint az idei első nyolc hónapban a folyó fizetési mérleg hiánya csaknem 1 milliárd euróra emelkedett, ami kétszer több a tavalyi első nyolc hónapban jegyzett értékhez képest.

Év végéig három új határátlépő nyílik a román–szerb határon, így Valkányon, Kunszőllősön és Fényen. Ezt Gabriel Oprea belügyminiszter jelentette be tegnap Nebojsa Stefanovic szerb belügyminiszterrel való találkozóján. A  két  tárcavezető olyan témákat is megvitatott, mint a határokon átnyúló bűnözés felszámolása, a határok biztonságossá tétele, illetve az illegális bevándorlás felszámolása érdekében történő együttműködés.

Immár negyedik alkalommal adták át a Székelyföldi Orbán Balázs-díjat. Ezúttal Ráduly-Baka Zsuzsanna, Erősd református lelkésze, Laczkó-Albert Elemér, Gyergyóremete polgármestere és Ludescher László, a Gyulafehérvári Főegyház­megyei Caritas szociális ágazatának vezetője kapta a Hargita és Kovászna megye tanácsa, valamint a marosszéki önkormányzatok által adományozott elismerést. A Székelyföldi Orbán Balázs-díjat olyan személyiségeknek adják, akik a Székelyföld fejlődéséért tevékenykedtek, elévülhetetlen érdemeket szereztek az egységes Székelyföld-kép kialakításában, illetve a térség sajátos hagyományaira alapozott fejlődésében.

Kihírdette Traian Băsescu államfő azt a jogszabályt, miszerint az ország minden városában kell lennie egy utcának, amely az 1918. december 1 nevet viseli. A Mircea Duşă védelmi miniszter által előterjesztett tervezetet ugyanakkor arra kötelezi a megyeszékhelyek önkormányzatait, hogy december elsején hivatalos ceremónia keretében emlékezzenek meg a három román fejedelemség egyesüléséről.

Ma van a látássérültek nemzetközi napja, másként a fehér bot napja. A székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum a ma délután 5 órától meghirdetett foglalkozásaival a vakok és a gyengén látók sajátos helyzetére próbálja felhívni a közvélemény figyelmét. Az érdeklődők kipróbálhatják a vak írást, olvasást, a fehér bottal való közlekedést, vagy akár a bringázást. A szervezők bemutatnak olyan eszközöket és használati tárgyakat is, amelyeket a vak emberek nap mint nap használnak. Romániában hivatalosan csaknem 110 ezer  látássérültet tartanak nyilván, ebből több mint 3 ezer gyerek.

Külföld:

Öt év alatt 350 ezren vándoroltak ki Magyarországról. A vizsgálat alapján a 2009 után kivándorlók 80 százaléka 40 éven aluli, és a magyarországi 18 százalékos átlagnál jóval magasabb, 30 százalék körüli, közöttük a diplomások aránya. A három legjelentősebb kivándorlási célország Németország, Ausztria és az Egyesült Királyság. A kutatást az Európai Unió támogatásával létrejött, "A migrációs hatások kezelése Délkelet-Európában" című projekt keretében végezték.

Ártana Svájc gazdaságának és tovább nehezítené az ország Európai Unióhoz fűződő, egy korábbi voksolás miatt már amúgy is megromlott kapcsolatát, ha az igenek győznének a jövő hónapban a bevándorlás szigorú korlátozását előirányzó népszavazáson - közölte állásfoglalásában a berni kormány. Az "Állítsuk meg a túlnépesedést - védjük meg természeti erőforrásainkat" elnevezésű népszavazási kezdeményezés azt akarja elérni, hogy a bevándorlók éves számát a lakosság 0,2 százalékában korlátozzák. Így ha az igenek nyernének a november 30-án tartandó voksoláson, akkor csupán évi 16-17 ezer migránst fogadhatna az alpesi ország - ez mindössze a negyede a jelenlegi számnak.

Katalónia november 9-én "alternatív szavazás" keretében méri fel a lakosság véleményét a régió Spanyolországtól való esetleges elszakadásáról - jelentette be Artur Mas, a katalán kormány vezetője. A spanyol kormány a katalán függetlenségről szóló "alternatív népszavazást" is megtámadja az alkotmánybíróságon, amennyiben ugyanazokat a kérdéseket teszik fel, amelyekről eredetileg kérdezték volna az embereket november 9-én.

A nők számára is bevezetik Norvégiában a sorkötelezettséget - döntött az oslói parlament. A norvég lányok 2016 nyarán kapják meg az első behívókat. Norvégia az első európai állam és az első NATO-tagország, amely ilyen intézkedést hozott. Norvégiában 18 éves kortól sorozzák be a fiatalokat. A lányok közül korábban is sokan jelentkeztek önként a hadseregbe.

Az izraeli külügyminisztérium elítélte, a palesztinok üdvözölték, hogy a brit parlament felszólította a kormányt: ismerje el a palesztin államiságot. "A palesztin állam túl korai elismerése több ország által azt a hamis üzenetet küldi a palesztinoknak, hogy nem kell figyelembe venniük a mindkét felet kötelező súlyos vállalásokat. A döntés kárt okozhat mindkét oldalnak, mert rontja a béke megteremtésének esélyeit" - olvasható az izraeli külügyminisztérium közleményében. A Palesztinai Felszabadítási Szervezet viszont üdvözölte a brit parlament határozatát, és felszólította a londoni kormányt, hogy emelje azt kormányzati szintre, valamint deklarálja államnak Palesztinát.

Ma délutántól holnap hajnalig ismét sztrájkolnak a németországi mozdonyvezetők. A vasúti közlekedésben nagy fennakadásokkal kell számolni - figyelmeztetett a Deutsche Bahn vasúttársaság. A munkabeszüntetés a helyközi és távolsági járatok mellett a városi gyorsvasutak hálózatát és a teherfuvarozást is érinti. A mozdonyvezetők érdekképviselete egyebek között 5 százalékos béremelést követel a munkaadótól, és szorgalmazza a heti munkaidő csökkentését két órával.

Időjárás

Erdélyben és a nyugati megyékben többnyire esős, máshol változékony marad az idő. A hőmérséklet csúcsértékei 18 és 27 fok között alakulnak. Holnap országszerte borús, esős idő várható, a hőmérséklet csúcsértékei 16 és 27 fok között lesznek. Bukarestben most fátyolfelhős az égbolt és 24 fok van.

Választási hírek:

Az előző havi méréshez képest enyhén csökkent a különbség a novemberi államfőválasztás két legesélyesebb jelöltje, Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnök és Klaus Johannis, az ellenzéki Keresztény-liberális Szövetség jelöltje között, ez utóbbi javára - derült ki az INSCOP közvélemény-kutató intézet friss felméréséből. Az elnökválasztás első fordulójában a részvételt biztosra ígérő választók 40,6 százaléka voksolna Pontára, míg 30,1 százalékuk Johannisra adná voksát. Egy hónappal korábban még Pontára 41,1 százalék, Johannisra pedig 28,8 százalék szavazott volna. Ha ők ketten kerülnek a november 16-i második fordulóba, akkor Ponta nyerné meg a választást 53 és fél – 46 és fél arányban.

Az Erdélyi Magyar Néppárt kampánykaravánja tegnap Szatmárnémetibe érkezett. Szilágyi Zsolt államfőjelölt többek között arról beszélt, hogy az erdélyi magyarság megmaradása elképzelhetetlen az egyházak karitatív, oktatási és hitéleti tevékenysége nélkül. Szilágyi Zsolt azt is megjegyezte, hogy választási programja az európai regionalizmus jegyében született.

Victor Ponta, a Szociáldemokrata Párt a Szövetség Románia Haladásáért és a Konzervatív Párt jelöltje Iaşi-ban azt mondta: a parlament és az igazságügy határozatára vár Traian Băsescu hétfői kijelentését illetően, miszerint ő a Külföldi Hírszerző Szolgálat ügynöke volt1997 és 2001 között.

Constantin Rotaru, a Szocialista Alternatíva Pártjának államelnök-jelöltje szerint Băsescunak nem a kampány idején kellett volna nyilvánosságra hoznia a Ponta állítólagos titkosügynöki múltjával kapcsolatos infomációkatat. Sokkal hitelesebb lenne az egész, ha mindezt korábban, a kampányt megelőzően jelntette volna be – véli Rotaru.

Teodor Meleşcanu független államelnök-jelölt, akit Băsescu azzal vádolt, hogy a Külföldi Hírszerző Szolgálat igazgatójaként segített Pontának eltitkolni múltját, tegnap a sajtó előtt nem cáfolta, de nem is erősítette meg a kormányfő állítólagos ügynökmúltját. Meleșcanu azonban elmondta: nem adta ki Băsescunak a SIE ügynöklistáját.

Románia nemzetközi hitelét rontja az államelnökjelöltek állítólagos titkosügynöki múltjával kapcsolatos botrány – nyilatkozta az RFI-nek Kelemen Hunor. Az RMDSZ államelnök-jelöltje nem ért egyet azzal, hogy a titkosszolgálatok a parlamentbe, a kormányba, az igazságszolgáltatásba és más fontos állami intézménybe beférkőzzenek.

Elena Udrea, a Népi Mozgalom Párt jelöltje és Monica Macovei független jelölt azt kérik, hogy Victor Ponta mondjon le miniszterelnöki tisztségéről, és szálljon ki az államfői székért folytatott versenyből.

Klaus Iohannis, a Keresztény-liberális Szövetség jelölteje azt szeretné, ha a kormányfő nyilvánosan, a nemzet előtt tisztázná helyzetét.

Mirel Mircea Amariţei, a Prodemo Párt elnökjelöltje úgy nyilatkozott: a választóknak jellemes vezetőkre van szükségük, olyanokra akik át tudják adni üzeneteiket, érzéseiket, és akik a béke politikáját hirdetik.




Emisiuni Hírek Magazin Hírösszefoglaló, október 15.