Bukaresti Rádió

  • Full Screen
  • Wide Screen
  • Narrow Screen
  • Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size

Hírösszefoglaló, október 28.

E-mail Nyomtatás PDF

Őrizetbe vették ma Piatra Neamț polgármesterét, Gheorghe Ștefan-t a Microsoft ügyben.A korrupcióellenes ügyészség korrupcióval vádolja a polgármestert. Tegnap a volt távközlési minisztert, Gabriel Sandu-t, valamint Dorin Cocoș és Nicolae Dumitru üzletembert vette őrizetbe az ügyészség a Microsoft ügyben. Négyük előzetes letartóztatásba helyezéséről ma dönt a Legfelsőbb ítélő- és Semmítőszék.

Felfüggesztették tisztségéből a Brassó megyei tanács elnökét, Aristotel Cancescu-t.Az ezzel kapcsolatos rendeletet ma írta alá Brassó megye prefektusa, Römer Ambrus Sándor Mihály. A prefektus korábban megkapta a Legfelsőbb Semmitő- és ítélőszéktől a hivatalos értesítőt arról, hogy a megyei tanács - immár volt - elnökét 30 napos előzetes letartóztatásba helyezték. A felszabadult tanácselnöki szék elfoglalása máris vitát szült. A Brassó megyei tanács ma reggel rendkívüli ülést tartott, amelyen megállapodtak az ügyvivő tanácselnökről. Aristotel Cancescu ellen a közpénzek helytelen kiutalása miatt indítottak eljárást.

Tudomásul vette tegnap a képviselőház Viorel Hrebenciuc eddigi szociáldemokrata párti alelnök mandátumáról való lemondását, így a döntés azt követően, hogy a Hivatalos Közlönyben is megjelenik, hivatalossá válik. Mint ismeretes, a PSD szürke eminenciásának számító Hrebenciuc ellen három ügyben is bűnvádi eljárást folytat az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály, amely a honatya előzetes letartóztatásba helyezését is kezdeményezte, ez azonban mindaddig csak parlamenti jóváhagyással volt lehetséges, amíg képviselői mandátummal rendelkezett.Hrebenciuc azt követően mondott le, hogy kiderült: azért is eljárás indult ellene, mert törvénytelenül adatokat kért az ellene zajló másik két ügyről. Először azért került a DNA célkeresztjébe, mert a gyanú szerint nyomást gyakorolt a médiahatóságra egy párttársa televíziójának sugárzási engedélye ügyében, másodszor pedig azért, mert az ügyészség szerint több mint 40 ezer hektárnyi erdőterület törvénytelen visszaszolgáltatásában működött közre.

Változatlan marad jövőre is a személyi jövedelemadó és a társasági adó, ami egységesen 16 százalék - jelentette ki tegnap Ioana Petrescu.A pénzügyminiszter szerint a kormány jövő évben is alkalmazni fogja a munkáltatói nyugdíjjárulék 5 százalékpontos csökkentését, ami október 1-től lépett érvénybe. A beígért többlépcsős adórendszer szerint a legmagasabb adókulcs továbbra is 16 százalék lenne, az alacsonyabb jövedelműek számára pedig 12, illetve 8 százalékos adókulcsot állapítanának meg. Ennek alkalmazása azonban, a legderűlátóbb számítások szerint is csak 2016-tól jöhetne szóba.A pénzügyminiszter ezzel a bejelentéssel Klaus Johannis a Keresztény-Liberális Szövetség államfőjelöltjének azon a kijelentését cáfolta, hogy értesülései szerint a kormány óriási adóemeléseket tervez a jövő évre. Erről Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke is nyilatkozott, kijelentve, míg a Szövetség részt vesz a kormánykoalícióban semmiféle változás nem fog történni az adózásban.

Év végéig liberalizálják a hazai kitermelésű gáz árát az ipari fogyasztóknak - derült ki az Országos Energiaár-Szabályozó Hatóság rendeletéből, amelyet ma tettek közzé a Hivatalos Közlönyben.A hatóság figyelmezteti a fogyasztókat, hogy év végéig dönteniük kell arról, melyik szolgáltatóval kívánnak szerződést kötni. A vállalatoknak a gázszolgáltatókkal kell megállapodniuk ezentúl a gáz áráról, azt államilag nem szabályoznák. A gázszolgáltatóknak kötelességük tájékoztatni ügyfeleiket a választás lehetőségéről. A háztartási fogyasztók számára a kormány eredetileg 2018-ig vállalta a gáz árának liberalizálását, de szeptemberben két és fél évvel meghosszabbította ezt a határidőt, 2021 július 1-éig.

Újabb két Duna-híd építéséről írtak alá szándéknyilatkozatot ma Bukarestben a román és a bolgár kormány képviselői: az első a román Turnu Măgurelet és a bolgár Nikápolyt, a második a román Călărași-t és a bolgár Szilisztrát kötné össze. Elsőként a nikápolyi híd építését kezdik el, amely két év alatt készülne el 200-270 millió eurós - nemzeti és uniós - költségvetésből, jelentette be a szándéknyilatkozat aláírásánál jelen lévő Victor Ponta román kormányfő.Jelenleg két Duna-híd teremt közúti kapcsolatot a 470 kilométer hosszúságú folyami határszakaszon Románia és Bulgária között: az 1954-ben megépült Giurgiu-Rusze híd, amelyen napi 1000 kamion halad át, és a tavaly júniusban megnyitott új függőhíd a romániai Calafat és a bulgáriai Bodony, azaz Vidin között, amelyen mintegy 500 kamion halad át naponta. A 2001-ben készült infrastruktúra-fejlesztési tanulmányokban felmerült az is, hogy közúti alagutakat építsenek a határfolyam alatt, de ez mintegy 70 millió euróval drágább megoldás, mint a hídépítés, ezért elvetették.

A Richter-skála szerinti 3,4-es fokozatú földrengés jegyeztek ma délben Vrancea szeizmikus térségében – számoltak be az Agerpres. A földtani intézet adatai szerint a földmozgás 128 km mélyen történt, epicentruma Focșanihoz, Râmnicu Sărathoz, Kovásznához  és Kézdivásárhelyhez  volt a legközelebb.Ebben a hónapban tizenkét földrengést jegyeztek Romániában, ezek közül háromnak az erőssége haladta meg a Richter-skála szerinti 3-as fokozatot. Az idei legnagyobb – 5-ös fokozatú – földrengést március 29-én jegyezték Vrancea szeizmikus térségében.

Külföld

A magyar Országgyűlés ma kezdi tárgyalni a kormány jövő évi adóváltoztatási javaslatait, amelyekkel a kabinet fenntartaná a családi adórendszert, a vállalati különadók sorába pedig bevezetné az internetadót. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője tegnap benyújtotta azt a módosító indítványt, amelyben javasolják, hogy az adatforgalomra kivetett távközlési adó felső korlátja - hasonlóan a telefonadóhoz - magánszemélyeknél havi 700 forint, üzleti előfizetőknél pedig havi 5 ezer forint legyen. A javaslat kimondja, hogy az adó alanya a szolgáltató, nem pedig az előfizető.

A nemzetközi megfigyelők szerint az előrehozott ukrajnai parlamenti választások korrektek, szabadok és a nemzetközi demokratikus normáknak megfelelően zajlottak.A részeredmények szerint a pro-európai politikai alakulatok együttvéve a szavazatok mintegy 70 százalékát szerezték meg. A nemzetközi megfigyelők szerint a választások fontos előrelépést jelentettek az ukrajnai demokratikus választások nyomán létrejött intézmények konszolidálásának irányában. A megfigyelői misszió arra következtetett, hogy az Oroszországhoz csatolt Krim-félszigeten és a szeparatisták által ellenőrzött keleti övezetekben lehetetlen megszervezni a választásokat. A megfigyelők mindezek ellenére nem vonják kétségbe a választások érvényességét, amely bebizonyította Ukrajna lakósságának a pro-európai opcióját. Oroszország is közölte, Szergej Lavrov külügyminiszter révén, hogy elismeri a választások eredményét.

Újraindult a közvetlen párbeszéd Örményország és Azerbajdzsán elnöke között a hegyi-karabahi helyzetről a Francois Hollande francia államfő közvetítésével létrejött tegnapi párizsi találkozón, de megállapodásra nem jutottak a felek - közölte a francia elnöki hivatal. A közlemény szerint Ilham Aliyev azeri és Szerzs Szargszján örmény elnök megegyeztek arról, hogy a Vöröskereszt égisze alatt adatot cserélnek az konfliktusban eltűntekről A párizsi háromoldalú találkozó előzménye, hogy Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter a múlt héten mindkét országba ellátogatott, és a szerinte már az egész régiót fenyegető karabahi konfliktus rendezésére szólította fel a feleket..

Meteo

Az ország legnagyobb részén változékony idő várható ma, átmeneti napsütéssel és csapadékképződéssel, a déli megyékben erős szélfúvás és havazás is lehetséges. Napközben a hőmérséklet csúcsértékei 4 és 15 fok között lesznek. Éjszaka is változékony lesz az égbolt, 0 és -9 fok közötti hőmérsékletekkel. Holnap a maihoz hasonló, változékony idő várható, Erdélyben és a Bánságban több napsütéssel, a csúcsértékek napközben nem haladják meg a 14 fokot. Adásunk idején Bukarestben borús az égbolt és 5 fokot mérnek.

 Választási hírek

Kelemen Hunor hétfőn este a Duna Televízió Közbeszéd c. műsorában elmondta, a november 2-i államfőválasztás első fordulójának tétje az, hogy kiderüljön, erős támogatottságot élvez a szövetség, ami komoly tárgyalási alapot képez, amikor a román politikummal tárgyalóasztalhoz kell ülni.A műsorvezető kérdésére, mely szerint miért fontos, hogy a romániai magyarság szavazzon az államfőválasztás első fordulójában, ha látszólag nem jut be egyik magyar jelölt sem a második fordulóba, Kelemen elmondta: ha a közösség ott van a programunk mögött, ezt a románok is látják, amikor le kell ülni tárgyalni.Arra a kérdésre, hogy kit fognak a második fordulóban támogatni, Kelemen elzárkózott a kommentártól.

 Az elnökválasztási kampány hajrájában újabb meglepetések mutatkoznak azzal kapcsolatban, hogy mekkora Victor Ponta és Klaus Johannis, a két legesélyesebbnek tartott jelölt támogatottsága - derül ki a Gandul.info összefoglalójából. Egy PNL-közeli alapítvány által megrendelt, a Minőségi és Mennyiségi Kutatóközpont által elkészített felmérés szerint a második fordulóban fej fej mellett haladnak - eddig egyik felmérés sem mutatott 50-50 százalékot.

Ugyanez a felmérés az első fordulóban Pontának 36, Johannisnak 30, Monica Macoveinek 7, Călin Popescu Tăriceanunak és Elena Udreának 6-6, Teodor Meleşcanunak és Kelemen Hunornak 3-3 százalékot jósol. A felmérést telefonon készítették október 21. és 24. között, 919 személy megkérdezésével, 3,2%-os hibahatárral.Az IRES múlt héten közzétett felmérése szerint Ponta az első fordulóban 41 százalékot, Johannis kevesebb, mint 30 százalékot, Elena Udrea és Călin Popescu – Tăriceanu 8-8 százalékot, Monica Macovei 4 százalékot szerezne. Ugyanakkor Ponta a második fordulóban 55-45 százalékra verné Johannist.

Gheorghe Funar független államelnökjelölt az Audiovizuális Tanácsnál tett le panaszt amiatt, hogy véleménye szerint a televízió és rádióadók nem biztosították számára, de más, kevésbé népszerű jelöltnek sem a törvény által megszabott kampányidőt.

Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt államelnökjelöltje egy, az Agerpres hírügynökségnek adott interjúban elmondta, véleménye szerint Romániának egy olyan államelnökre van szüksége, aki képes a valódi reformok elképzelésére és bevezetésére, aki komolyan veszi a modern, európai típusú regionalizmus elvét, ennek alapján Moldva, Erdély és Havasalföld külön makrórégiókká alakulnának, és nagyobb cselekvési, gazdasági és pénzügyi szabadsággal rendelkeznének az államon belül.

Monica Macovei európai parlamenti képviselő, független államelnökjelölt megjegyezte, Romániában sajnos csak olyankor beszélhetünk párton belüli szolidaritásról, amikor korrupciós ügyeket kell eltussolni. A jelölt azt is mondta, országunk a demokrácia és ennek ellentétek között lavíroz, ezért a következő államelnöknek, bárki is legyen az, az a feladata, hogy az igazi demokráciát honosítsa meg Romániában.




Műsor | Hírek | Magazin | Hírösszefoglaló, október 28.