Bukaresti Rádió

  • Full Screen
  • Wide Screen
  • Narrow Screen
  • Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size

Hírösszefoglaló, november 6.

E-mail Nyomtatás PDF

Ma jelentette be az elnökválasztások első fordulójának végeredményét a Központi Választási Iroda. Marian Muhulet, a Központi Választási Iroda szóvivője elmondta: a végleges eredményeket azután közlték, hogy megkapták a megyei választási irodáktól az összesített adatokat tartalmazó jegyzőkönyveket. Az elnökválasztások első fordulójában a végleges eredmények szerint Victor Ponta a szavazatok 40,44 század százalékát, Klaus Iohannis pedig 30,37 század százalékát szerezte meg.

Kelemen Hunor, az RMDSz elnökjelöltje a szavazatok számának tekintetében a nyolcadik helyen végzett 3,47 század százalékkal. Az első fordulóban országszerte összesen 9 millió 723 ezer 232 választópolgár járult az urnák elé, ami 53,17 század százalékos részvételi arányt jelent. A második fordulóra november 16-án kerül sor.Az alkotmánybíróság tegnap mind a tizenkét, az első forduló eredménye ellen benyújtott óvást elutasította, köztük Gheorghe Funar és Monica Macovei független jelöltek óvásait is.

Jelentősen megkönnyíti a külföldön élő romániaiak szavazását az államfőválasztás második fordulójában, hogy most már előre kitölthető a szavazati jog gyakorlásához szükséges nyilatkozat.A külügyminisztérium szerdán közölte, hogy a honlapján már elérhető a formanyomtatvány. Kitöltésével a választó garantálja, hogy nem adta le más szavazókörzetben is a szavazatát. A hamis nyilatkozat bűncselekménynek számít. A hatóságok az intézkedéssel a többszöri szavazást kívánják meggátolni. Mint ismert, az első fordulóban többek között azért alakultak ki botrányosan hatalmas sorok a külföldi szavazókörzeteknél, mert a pecsételés előtt a választóknak előbb ki kellett tölteniük a helyszínen a nyilatkozatot. Ezt most már megtehetik otthon is, fontos azonban, hogy aláírni a formanyomtatványt csak a választási biztos jelenlétében lehet – figyelmeztet a külügy. 

A korrupcióellenes harc folytatását célzó konkrét vállalásokhoz köti az elnökválasztás első fordulójában ötödik helyen végzett Monica Macovei Klaus Johannis, a Keresztény-liberális Szövetség jelöltjének támogatását. Macovei, aki független jelöltként a voksok 4,44 százalékát szerezte meg az első fordulóban, tegnap bejelentette: tíz kérdésben vár írásos kötelezettségvállalást Johannistól. Macovei egyebek mellett azt várja el Klaus Johannistól, hogy elnökké választása esetén ne hirdessen ki amnesztiatörvényt, írjon ki népszavazást 2015-ben a törvényhozók, miniszterek és az államfő mentelmi jogának eltörléséről, és garantálja a Nyugat-orientált külpolitika folytatását. Macovei leszögezte: nem kíván tárgyalásokat folytatni Johannisszal, nem kér semmit cserébe támogatásáért, csak azoknak a minimális, elvi feltételeknek a teljesítését, amelyeket választói is fontosnak tartanak. Hozzátette: választóinak kell majd eldönteniük, hogy kielégítőnek tartják-e Johannis vállalásait és elmennek-e szavazni a második fordulóban. Monica Macovei azt is bejelentette,  a közeljövőben pártot szándékszik alapítani.

A Krónika által megkérdezett politikai elemzők szerint óvatosan, megfontoltan kell mérlegelnie az RMDSZ-nek azzal kapcsolatban, hogy melyik jelöltet támogatja az államfőválasztás második fordulójában függetlenül attól, hogy a szövetség annak a Szociáldemokrata Pártnak a kormánykoalíciós partnere, amelynek elnöke, Victor Ponta miniszterelnök is megméretkezik a tisztségért Klaus Johannis, a Keresztény-Liberális Szövetség képviselőjének ellenfeleként. Az RMDSZ ma dönt arról, melyik jelöltet támogatja az államelnöki választások második fordulójában.

Nyilvános vitára hívta ki tegnap Klaus Johannis Victor Pontát. A Keresztény-liberális Szövetség jelöltje szerint a vita színhelyéül Temesvárnak kellene szolgálnia abból az alkalomból, hogy idén huszonöt éve robbant ki a forradalom a Bánság fővárosában.Ezt megelőzően Victor Ponta kampánystábja azt javasolta Klaus Johannisnak, hogy a két jelölt november 16-a előtt négy alkalommal vegyen részt nyilvános vitán négy különböző hírtelevízió stúdiójában, ám ezt a javaslatot Johannis visszautasította.

15 lejjel nőtt szeptemberben az átlagfizetés Romániában az előző hónaphoz viszonyítva- az Országos Statisztikai Hivatal szerint. A szeptemberi bérnövekedés 0,9 tized százalékos volt, ami 1698 lejes átlagkeresetet jelent. A legnagyobb bérezéseket a kőolajiparban jegyzik, itt az átlagfizetés 5776 lej, míg a legkisebbeket a vendéglátóiparban, ahol egy pincér átlagban 996 lejt keres egy hónapban.

Folyamatosan csökkent 1990 és 2011 között az alapfokon magyar nyelven tanulók száma Romániában – derült ki az Iskolák veszélyben program keretében készült, Közoktatási helyzetkép című elemzésből. A romániai magyar közoktatás helyzetéről Barna Gergő és Kapitány Balázs szociológus készített elemzést. A tanulmány összegzőjében a társadalomkutatók kiemelik: az elemi és általános iskolában magyar nyelven tanulók száma folyamatosan és nagy mértékben, de a magyar lakosság arányának csökkenésénél valamivel kisebb ütemben esett vissza 1990 és 2012 között. A 2012-ben megfigyelhető növekedés oka csupán egy oktatásszerkezeti változás, az előkészítő osztály bevezetése. Megállapítják ugyanakkor azt is, hogy a létszámcsökkenéssel szemben a magyar nyelvű alapfokú oktatásban részt vevők aránya növekedést mutat az utóbbi tizenkét évben. Mint írják, az aránynövekedés elsősorban a tömbösödés jelenségének köszönhető, ami azt jelenti, hogy az erdélyi magyarság egyre nagyobb része olyan településekre szorul vissza, ahol súlya lehetővé teszi az etnikai reprodukciót, azaz a népesség újratermelődését.

Aláírásgyűjtésbe kezd a kolozsvári bejáratokhoz kihelyezendő kétnyelvű helységnévtáblák ügyében a European Committee Human Right Hungarians Central Europe Alapítvány. A civil szervezet első fokon megnyerte a helységnévtábla ügyében indított pert, azonban a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal megtámadta a bírósági döntést. Az önkormányzat azzal érvelt, hogy a kolozsvári magyarok nem igénylik a kétnyelvű táblát.Szőcs Izabella, az alapítvány jogi tanácsosa sajtótájékoztatón elmondta, azért döntöttek az aláírásgyűjtés mellett, mert arra gondoltak, hogy hatásosabb, ha a bíróságnak is felmutatják a lakossági akaratot. 5000 aláírást fognak gyűjteni, amit be fognak nyújtani a bíróságra.

November 30-ig használhatóak a régi hagyományos-termék minősítések, azt követően csak az új rendszer alapján minősített termékeket lehet hagyományosként népszerűsíteni. A Mezőgazdasági Minisztérium illetékesei szerint a régi törvénykezés túl megengedő volt, ezért aki kérte az meg is kaphatta a minősítést. Így történhetett meg, hogy Romániában 4400 hagyományos terméket jegyeztek be. A rendszer hibája az volt, hogy aki valóban hagyományos módszerekkel állította elő termékeit, nem jutott előnyhöz. A hagyományos termék minősítés amellett, hogy a termékre felkerül a megkülönböztető jelzés, azzal az előnnyel jár, hogy a gyártó nem kell megfeleljen az uniós követelményeknek, hanem régi módszerekkel állíthatja elő termékeit.

Tegnap délután Dyga Zsombor Couch surf című filmjével vette kezdetét Marosvásárhelyen a Kultúrpalotában az Alter-Native Nemzetközi Rövidfilm Fesztivál, amelyet idén 22-ik alkalommal szervez meg a Maros megyei MADISZ. Az előzsűri - Durst György producer, Radu Vasile Igazság vizuális művész, rendező, Schneider Tibor rendező-operatőr, Marcel Ţintar film- és színházi rendező és Tóth Orsolya producer – 602 kisfilm közül válogatta ki azt az 51 alkotást, amley versenybe szállt a fesztivál nagydíjáért. A versenyre az idén is négy kategóriában lehetett jelentkezni: kisjátékfilm, animáció, dokuemntumfil és kísérleti film kategóriában. A szakmai zsűri tagjai: Hajdu Szabolcs filmrendező, forgatókönyvíró, színész, Pusztai Ferenc producer, Marius Cosmeanu újságíró, szociológus, Jakab Benke Nándor filmkritikus, filmkészítő, valamint Velvet Moraru producer.

 

Külföld

Tüzérségi lövedék csapódott be szerdán a kelet-ukrajnai Donyeck egyik iskolája melletti sportcsarnokba. Az eddigi nem hivatalos adatok szerint két gyermek életét vesztette, további négy pedig megsebesült. Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter felszólította az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetet, hogy haladéktalanul küldjön megfigyelőket a tragédia helyszínére. Hangsúlyozta, hogy forró nyomon kell megindítani a vizsgálatot és felkutatni a tetteseket.

Néhány órán belül három robbantásos merényletet követtek el Egyiptomban, legkevesebb három ember életét vesztette, tizenöten pedig megsebesültek - jelentette csütörtökön az egyiptomi sajtó. Mohamed Murszi iszlamista elnök tavaly nyári megbuktatása óta Egyiptomban újra felerősödött a különböző terrorcsoportok tevékenysége, és támadásaik célpontjában legtöbbször a biztonsági erők tagjai állnak. Az utóbbi év egyik legvéresebb kimenetelű robbantásos merényletét október 24-én követték el a Sínai-félsziget északkeleti részén, a Gázai övezet melletti határvidéken. A támadásban harminckét katona vesztette életét, több tucat pedig súlyos sérüléseket szenvedett.

A madárinfluenza-vírus Európában új, H5N8 altípusú, különösen veszélyes törzsének megjelenését jelezték egy észak német pulykafarmról - közölték szerda este a helyi hatóságok.Az eddig csak Ázsiában, főleg Dél-Koreában észlelt altípust egy mecklenburg-elő-pomerániai gazdaságban azonosították, ahol sok szárnyas hullott el - olvasható a tartomány mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumának közleményében. Ez az első megjelenése Európában e vírustörzsnek, amelyet a vadmadár-populációban nem is tapasztaltak.

Több tízezren vonultak utcára helyi idő szerint szerda este a mexikói fővárosban, felvilágosítást követelve az ország délnyugati részén szeptemberben elhurcolt 43 diák sorsáról. A diákokat, egy baloldali irányultságú tanítóképző főiskola hallgatóit, szeptember végén a Guerrero szövetségi állambeli Igualában hurcolták el, feltehetőleg a rendőrség tagjai, és később átadták túszaikat a Guerreros Unidos bűnszövetkezet fegyvereseinek.A helyi hatóságok kedden közölték, hogy őrizetbe vették Iguala város polgármesterét és feleségét, azzal vádolják őket, hogy ők rendelhették el a diákok elhurcolását.

Meteo

Estig országszerte változékony lesz az égbolt, ám az időszakhoz képest meleg idő várható, az ország déli és dél-keleti részén ködképződés lehetséges. A hőmérséklet csúcsértékei napközben 6 és 22 fok között lesznek. Viszonylag enyhe éjszakára számíthatunk, a leghidegebb Erdélyben lesz, ahol helyenként -4 fok alá süllyedhet a hőmérő higanyszála, az ország többi részén 4 és 14 fok közötti hőmérséklet várható. Holnap a maihoz hasonló, változékony, de meleg idő lesz, a csúcsértékek napközben 14 és 23 fok között lesznek. Adásunk idején Bukarestben változékony az égbolt és 16 fokot mérnek.




Műsor | Hírek | Magazin | Hírösszefoglaló, november 6.