Bukaresti Rádió

  • Full Screen
  • Wide Screen
  • Narrow Screen
  • Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size

Hírösszefoglaló, november 12.

E-mail Nyomtatás PDF

150 euró értékű támogatást kapnak a pedagógusok a kormánytól. Az európai uniós alapokból szakmai fejlesztés céljára a mai nap folyamán átutalt összeg csak azoknak a pedagógusoknak és oktatói kisegítő személyzetnek jár, akik jelenleg szerződéses viszonyban állnak valamilyen oktatási intézménnyel.

Azok a pedagógusok, akiknek heti normájuk kevesebb a tizennyolc órás katedra felénél, illetve azok, akik 30–60 napig helyettesítik betegszabadságon lévő kollégájukat, nem részesülnek a 700 lejes támogatásban. Az összeget bankszámlára utalják át, azok, akik nem rendelkeznek bankkártyával, kézbe kapják a pénzt. A jogosultak ezután évente egy alkalommal megkapják a 150 euró értékű támogatást. A szakmai fejlesztés céljából megítélt támogatásról nem kell számlával elszámolni, csupán egy típusnyomtatvány alapján kell nyilatkozni júniusig az összeg felhasználásáról.

A kormány vállalja, hogy 2015-ben, 2016-ban és 2017-ben 10–10 százalékkal emeli a pedagógusok béreit – áll abban a megállapodásban, amelyet Victor Ponta kormányfő és nyolc minisztere írt alá a tanügyi szakszervezetekkel. A Hotnews által közzétett dokumentum értelmében a kormány vállalja továbbá, hogy három évvel a korhatár előtt  teljes jogú nyugdíjat ad a pedagógusoknak, új oktatási törvényt készít, illetve minden tantervet módosít. Ugyancsak a Hotnews hírportál közölte: táblagépeket kapnak a  kisiskolások egy minisztériumi projekt értelmében. Răzvan Cotovelea távközlési miniszter szerint a digitális tankönyvek megjelenésével párhuzamosan vezetnék be a táblagépeket a II., III. és IV. osztályban. A tervek szerint jövő év márciusától már 220 ezer kisdiák használhatna táblagépet a tanórákon – mondta a miniszter, aki hozzátette: a projekten az oktatási és a távközlési minisztérium közösen dolgozik.

Növeli az állam a felnőttkori fogyatékosoknak járó támogatást január elsejétől. Így a súlyos fogyatékkal élő felnőttek havi juttatása több mint 15 százalékkal, a fokozott mértékű fogyatékkal élőké pedig 16 százalékkal nő, függetlenül jövedelmüktől. A törvénymódosítás értelmében nő a fogyatékkal élők gondozóinak havi támogatása is. Az új kormányhatározatot Horváth Levente, a Szociális, Családügyi és Munkaügyi Minisztérium államtitkára ismerteti:

Folytatódik a hátrányos helyzetűek megsegítésére létrejött Európai Uniós Élelmiszersegély Program. Pontos időpont azonban még nincs a csomagok kiosztására - nyilatkozta Nagy József, Kovászna Megye Tanácsának alelnöke. A minisztériumok adatbázisai alapján kiválasztott jogosult személyek - így munkanélküli segélyben részesülők, a szociálisan hátrányos, fogyatékkal élő és otthoni gondozásra szorultak - postai úton kapják meg a 128 lej értékű élelmiszerjegyet, amellyel majd a polgármesteri hivatalok által kialakított elosztó központokban jelentkezhetnek az elkövetkező időszakban. Ott a személyazonossági igazolvány és az élelmiszerjegy felmutatásával vehetik át az alapélelmiszereket tartalmazó csomagot. Idén a programot nem a megyei önkormányzat, hanem a prefektúra intézménye ügyeli fel.

Egy-egy szabadnapot kapnak az egyetemi hallgatók az elnökválasztás vasárnapi második fordulója előtt és után, hogy hazautazhassanak voksolni. Erről  döntött tegnap a kormány. A határozat értelmében pénteken és hétfőn szünetel az oktatás a romániai egyetemeken, a kieső órák bepótlásáról a tanintézmények önállóan döntenek.

Külföld:

Az Európai Unió Bírósága úgy ítélkezett, hogy Németország megtagadhatja a szociális ellátást azoktól az uniós társállamokból érkezett bevándorlóktól, akiknek nincs munkájuk és azzal a céllal költöznek az országba, hogy hozzáférjenek az ellátórendszer juttatásaihoz. Németországban, Nagy-Britanniához hasonlóan, a román és bolgár állampolgárok munkavállalási korlátozásainak megszűnése nyomán közéleti vita bontakozott ki a munkaerő szabad áramlásának elve és a szociális juttatások összefüggéseiről. A kisebbik konzervatív kormánypárt, a CSU üdvözölte a mostani döntést, amely szerinte a "szociális turizmus" egyértelmű elutasítása. A józan ész diadalaként üdvözölte David Cameron brit miniszterelnök is a luxemburgi jogi fórum végzését.

Zuhan a rubel, válságtanácsot hívott össze az orosz jegybank. A rubel a dollárral szemben 13, az euróval szemben 11 százalékot csökkent az elmúlt héten. Az utóbbi négy hónapban az orosz valuta a dollárral szembeni értékének több mint harmadát, az euróhoz viszonyított értékének majdnem negyedét veszítette el. Az orosz pénznem gyengülését részben az olajárak csökkenése, részben Oroszország nemzetközi tőkepiacokhoz való korlátozott hozzáférése váltotta ki, de a spekulatív kereslet is hatalmas nyomást helyezett a az árfolyamra – állítják a szakemberek. Az orosz hatóságok a héten bejelentették, hogy szabadon lebegővé alakítják az orosz fizetőeszközt, vagyis felszámolják a rubel kereskedési sávját, amely elemzők szerint nagymértékű csökkenést is eredményezhet a rubel árfolyamában. Vlagyimir Putyin orosz államfő szerint a rubel árfolyamának gyengülése indokolatlan és jegybanki beavatkozást helyezett kilátásba, ennek következtében szerinte megszűnnek a fizetőeszköz elleni spekulációk.

A vártnál is eredményesebb volt Barack Obama pekingi találkozója -  állítja a hvg.hu politikai elemzőkre hivatkozva. Az amerikai elnök a találkozón világossá tette, tévhit az, hogy Washington célja Kína feltartóztatása lenne és meggyőződését fejezte ki, hogy a kínai-amerikai csúcstalálkozók tisztázzák a félreértéseket, eloszlatják a bizalmatlanságot. A látogatáshoz időzítve két védelmi megállapodást is bejelentettek, amelyek a katonai konfrontációk megelőzését szolgálják Ázsiában. Elfogadták, hogy a nagyobb katonai események, védelmi gyakorlatok rendezéséről értesítik egymást, illetve rögzítettek olyan szabályokat, amelyek a levegőben és a vízen történő "találkozásokra" vonatkoznak. Nyilvánosságra hozták azt a kétoldalú egyezséget is, amely tartalmazza a világ két legnagyobb gazdaságának vállalásait a károsanyag-kibocsátás szabályozásában. Kínában a tervek szerint 2030 körül tetőzik az üvegházhatású gázok kibocsátása és csak azt követően kezdődhet folyamatos csökkentése. Az Egyesült Államok azt vállalta, hogy 2025-re a 2005. évi szint 26-28 százalékával fogja vissza a kibocsátást.

Négyszáz ukrán katona halhatott meg augusztusban az ilovajszki mészárlásban - közölte az UNIAN ukrán hírügynökség Jaroszlav Tincsenkóra, az ukrán hadtörténeti múzeum tudományos igazgatóhelyettesére hivatkozva. Az önkéntes csoport szeptember 3-a és október 10-e között szállította el az ukrán katonák, illetve rendőrök maradványait az önhatalmúlag kikiáltott Donyecki Népköztársaság területéről. Az ukrán haderő Ilovajszknál szenvedte el legnagyobb veszteségét a kelet-ukrajnai művelet megindítása óta. Kijev állítása szerint augusztus végén a szakadárok és az orosz reguláris erők ostromgyűrűbe zárták az ukrán terrorellenes egységeket. A szakadárok azt ígérték, hogy szabad elvonulást biztosítanak, de az állítólagos zöld folyosóban lemészárolták, illetve foglyul ejtették az ukrán katonákat.

Különbizottságot állított fel Ferenc pápa a Hittani Kongregáción belül az egyház tagjait érintő pedofilügyek minél gyorsabb kivizsgálásához – jelentette be Federico Lombardi szentszéki szóvivő. A hétfős bizottságot bíborosok és püspökök alkotják. A bizottság elnökét és tagjait Ferenc pápa nevezi ki. A testület feladata a papokat érintő legsúlyosabb bűncselekmények kivizsgálása lesz. A hit és az erkölcs ellen elkövetett bűncselekményekről van szó, amelyek között szerepelnek szexuális visszaélések is – magyarázta a szentszéki szóvivő. A Vatikán adatai szerint az utóbbi három évben évente hatszáz pedofíliaügyet jelentettek a Hittani Kongregációnak. Az ügyek többsége 1965 és 1985 között elkövetett visszaélésekre vonatkozik.

Török építészek felszólították Ferenc pápát, hogy ne vegyen részt azon a ceremónián, amelyet a tiszteletére tartanak november 28-án a nemrég átadott új elnöki palotában Törökországban. Szerintük azt Recep Tayyip Erdogan illegálisan építette fel Ankara szélén, egy természetvédelmi területen. A katolikus egyházfő az első külföldi államfő, akit az 1000 szobás palotában, az Ak Sarayban, vagyis Fehér palotában fogadnak.

Választási hírek:

A Realitatea hírtelevízióban megrendezett vitaműsorban találkozott egymással tegnap este Victor Ponta és Klaus Johannis, a két versenyben maradt államfőjelölt. A CSCI közvélemény-kutató intézet szerint a tegnapi vitát a szociáldemokrata politikus nyerte. A felmérést a műsor első 60 percében végezték 400 olyan személy megkérdezésével, akik követték a vitát. A megkérdezettek 70 százaléka mondta azt, hogy Victor Ponta uralta a műsort, és 30 százalék szerint volt Klaus Johannis a dominánsabb. A felmérés hibahatára 4,9 százalék.

A tegnapi tévéműsorban Victor Ponta kormányfő felkészületlen és arrogáns törtetőnek nevezte Klaus Johannist. A Keresztény-liberális Szövetség államfőjelöltje viszont hazugsággal és üres fecsegéssel vádolta Pontát. Johannis szerint a Ponta-kormány szándékosan nehezítette meg a külföldi vendégmunkások voksolását és román állampolgárok ezreitől tagadta meg a választás alkotmányos jogát. A jobboldali jelölt a PSD hazug propagandájának nevezte azt, hogy elnökké választása esetén csökkentené a nyugdíjakat. Ponta ugynakkor azzal vágott vissza, hogy Johannis a távozó Traian Basescu elnök embereivel veszi körül magát, akik 2010-ben már megpróbáltak nyugdíjakon takarékoskodni, és 25 százalékkal csökkentették a közalkalmazotti béreket. A szociáldemokrata kormányfő továbbá azzal vádolta Johannist, hogy üres jelszavakat puffogtat a külföldön élő románokról, de valójában nem érdekli a sorsuk, sosem kereste fel Moldovát vagy a Bukovina ukrajnai részén élő román közösségeket.

A két államfőjelölt ma este 8 órától a B1 tévécsatorna vitaműsorában vesz részt.

Klaus Johannisnak, a Keresztény–Liberális Szövetség jelöltjének államfővé választása lehet a garancia arra, hogy Romániában független marad az igazságszolgáltatás, érvényesül a jogállamiság és folytatódik a korrupció elleni harc. Ezt Joseph Daul, az Európai Néppárt elnöke hangoztatta tegnap bukaresti sajtóértekezletén.

Călin Popescu Tăriceanu, a szenátus elnöke és Kelemen Hunor az RMDSZ elnöke zártkörű ülés keretében tanácskozik ma, adásunkkal egyidőben Sepsiszentgyörgyön a Kovászna megyei polgármesterekkel. A Kovászna megyei tanács közleménye szerint a két politikus a sajtónak is nyilatkozik ezt követően. A szenátus elnöke ma délelőtt Csíkszeredában találkozott zárt ajtók mögött a Hargita megyei önkormányzati vezetőivel.

Feljelentést tesz ismeretlen tettes ellen az RMDSZ, amiért Maros, Hargita és Kovászna megyében szórólapos kampány kezdődött a szövetség nevében az államfőválasztások döntő fordulója előtt néhány nappal. A székelyföldi megyék lakóinak postaládáiban helytelen magyarsággal írt szórólapok jelentek meg, amelynek üzenete az, hogy „Az RMDSZ nem szavaz Klaus Johanniszra”. A lapon Markó Béla volt szövetségi elnök és Kelemen Hunor fényképe látható. Kelemen Hunor szövetségi elnök leszögezte: az RMDSZ nem vesz részt a választási kampányban.

Időjárás:                                                

Estig Erdélyben és a nyugati megyékben változékony, máshol többnyire borús marad az idő. Moldvában és a déli megyékben helyenként esőt jeleztek. A hőmérséklet csúcsértékei 9 és 19 fok között alakulnak. Holnap országszerte többnyire esős időre kell számítani, a hőmérséklet csúcsértékei 8 és 18 fok között lesznek. Bukarestben most borús az égbolt és 14 fok van.




Műsor | Hírek | Magazin | Hírösszefoglaló, november 12.