Bukaresti Rádió

  • Full Screen
  • Wide Screen
  • Narrow Screen
  • Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size

Hírösszefoglaló, november 24.

E-mail Nyomtatás PDF

Több vállalat kérte a kormánytól, halassza el az ipari fogyasztóknak szállított földgáz árának január elsejétől tervezett liberalizálását. A kormány energiaügyi főosztálya közleményben figyelmeztet, a halasztáshoz az Európai Bizottság jóváhagyására lenne szükség. Korábban a háztartási fogyasztók esetében elhalasztották a gázár liberalizálását. Iulian Iancu a képviselőház ipari szakbizottságának elnöke felkérte a kormányt, hogy intézkedjen a liberalizálás által okozott diszkrimináció megszüntetéséért, hiszen a távhőszolgáltatókhoz kapcsolódó háztartási fogyasztóknak többet kell majd fizetniük, mint a saját gázkazánnal rendelkezőknek. Emil Calotă, az Energiaszabályozási Hatóság alelnöke szerint a hivatal figyelmeztette a kormányt, hogy 28-38 százalék közötti növekedéssel számolnak a hőközpontoknak előállított hőenergia esetében, ami a végfelhasználónak kerül kiszámlázásra.

Béremelést és a vizsgán résztvevők juttatásait is tartalmazza az oktatásügy jövő évi költségvetése – jelentette ki Remus Pricopie. A szaktárcavezető, aki nem tudott pontos adatot mondani a költségvetés összegéről hozzátette, két részletben emelik a pedagógusok bérét 2015-ben, először márciusban és másodszor szeptemberben 5-5 százalékkal. Pricopie szerint nem reális az a követelés, hogy a jövő évi költségvetésben az oktatásnak szánt összeg elérje a bruttó nemzeti össztermék 6 százalékát, amint azt az oktatásügyi törvény előirányozza.

Az UNICEF romániai Irodája ismételten annak fontosságára hívta fel a hatóságok figyelmét, hogy nagyobb összegeket utaljanak ki az országos oktatási rendszerre. A bukaresti hatóságokkal közösen készített tanulmányban az oktatásban eszközölt beruházások pozitív hatását elemzik a lakosságra és a gazdaságra nézve. A nyáron bemutatott UNICEF elemzés szerint a romániai iskolák majdnem fele nem rendelkezik elég pénzzel szükségletei fedezésére. A szervezet azt javasolja, hogy olyan finanszírozási mechanizmust dolgozzanak ki, amely ösztönözze az iskolák minőségi fejlesztését és az iskolaelhagyás megelőzését.

Több mint 200 millió euróval tartozik a román állam külföldi klinikáknak azt követően, hogy tavaly több mint 1000 román állampolgár kezeltette magát külföldön az E112-es igazolás alapján. Idén eddig 67 millió eurót fizetett ki a román állam a felgyűlt 212 millióból. A legtöbb pénzt németországi egészségügyi egységeknek kell kifizetnie Romániának. A belföldön kezelhetetlen betegek továbbá Ausztriában, Franciaországban, Olaszországban, Spanyolországban és Magyarországon vettek igénybe orvosi ellátást.

Negyven új gyógyszert vehetnek fel az ártámogatott készítmények listájára az úgynevezett költség-volumen szerződés révén. Az egészségügyi hatóságok szerint ez úgy oldható meg, hogy lekerülnek az ártámogatott listáról bizonyos gyógyszerek, másoknál, mint például a gyulladáscsökkentőknél és értágítóknál, a támogatást korlátozzák 20 százalékra. Vasile Ciurche az Országos Egészségbiztosító Pénztár elnöke szerint az intézkedéssel évi 50-80 millió euró megtakarítást érhetnek el.

A Legfelsőbb Bírói Tanács felfüggesztette bírói minőségéből Alina Bicát, miután a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus elleni Főosztály vezetőjét előzetes letartóztatásba helyezték. Alina Bica lemondott vezető tisztségéről is, ennek következtében Traian Basescu elnök menesztette. Ugyancsak ma juthat el a Parlamentbe a Korrupcióellenes Ügyészség kérése Markó Attila RMDSZ-es képviselő előzetes letartóztatásának engedélyezésére. Markó Attila ellen ugyanebben az ügyben folyik bűnügyi kivizsgálás hivatali visszaélés miatt.

A Beszterce-Naszód megyei rendőrfelügyelőségen tartottak házkutatást a korrupcióellenes ügyészek. Az intézmény forrásai szerint a rendőrparancsnok, helyettese, a közlekedésrendészet vezetője, a fegyverekkel foglalkozó iroda vezetője, valamint Naszód város rendőrparancsnoka irodáját kutatták át az ügyészek, akiket többszörös korrupcióval gyanúsítanak. A Korrupcióellenes Ügyészség közlése szerint összesen 12 házkutatást végeztek állami intézményeknél, cégek székhelyén és magánszemélyek lakásán.

Nem támogatja a választópolgárok többsége a szociáldemokrata Victor Ponta miniszterelnök kormányának lecserélését egy jobboldali kormányra, miután Ponta alulmaradt az elnökválasztáson a jobbközép jelöltjével, Klaus Iohannisszal, a Nemzeti Liberális Párt elnökével szemben - derült ki IRES közvélemény-kutató intézet felméréséből. A megkérdezettek alig 21 százaléka támogatná, hogy a PNL alakítson kormányt, és 62 százalékuk úgy véli, hogy nem jó, ha minden hatalom egyetlen pártnál összpontosul. A múlt vasárnap államfővé választott Klaus Iohannis népszerűsége több mint kétszeresére ugrott: most a megkérdezettek 61 százalékának bizalmát élvezi, míg a választások előtt bizalmi indexe 25 százalék körül mozgott. Az elnökválasztást elvesztő Victor Pontában a megkérdezettek 27 százaléka bízik, a korábbi 33 százalék helyett. Az elnöki hivatalból decemberben távozó Traian Basescu államfő bizalmi indexe változatlanul 23 százalék körüli, enyhén növekvő tendenciát mutat. A közvélemény-kutató cég szerint az elnökválasztással magyarázható általános optimizmusnak tudható be, hogy a választópolgárok lényegesen nagyobb - 55 százalékos - arányban mondták azt, hogy jó irányban halad az ország, míg a választási kampány előtt alig 24 százalékuk vélekedett így. Az IRES felmérését a felnőtt lakosság nézeteit 3 százalékos megközelítéssel tükröző országos reprezentatív mintán végezte.

Várhatóan meghosszabbítják a nemzetközi vita középpontjában álló iráni atomprogramról szóló tárgyalásokat a ma éjféli határidőn túl - értesült a Reuters hírügynökség a bécsi tárgyalásokon részt vevő egyik forrásból. Az egyeztetések a jövő hónapban folytatódhatnak, lehetséges helyszínként Bécs és Omán jött szóba, de még semmi nincs eldöntve - mondta a neve elhallgatását kérő illetékes. A megállapodás, amelyről a hatoknak nevezett országcsoport - az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja, valamint Németország - és Irán képviselői tárgyalnak egymással, egy 12 éve húzódó nemzetközi vitát hivatott lezárni. A legfőbb vitás kérdés az urándúsítás ügye. Teherán azt akarja, hogy a lehető legtöbb modern urándúsító centrifugája maradjon meg, a nyugati hatalmak viszont attól tartanak, hogy a perzsa állam nukleáris fegyver gyártásához használhatja a dúsított uránt. A feleknek eredetileg július 20-ig kellett volna eredményre jutniuk a jelenlegi, ideiglenes megegyezést felváltó végleges megállapodásról, ez azonban nem sikerült, ezért akkor négy hónappal, november 24-ig kitolták a határidőt.

Az orosz agresszió elrettentése céljából még legalább a jövő évben maradnak a balti államokba és Lengyelországba tavasszal vezényelt amerikai katonák - jelentette ki vasárnap az Egyesült Államok európai szárazföldi erőinek parancsnoka. Frederick Ben Hodges altábornagy kiemelte a NATO-n belüli egység fontosságát is egy olyan időszakban, amikor Oroszország szomszédjai megfélemlítésére törekszik. Az amerikai katonákat eredetileg ez év végéig rendelték ki a balti államokba és Lengyelországba.

Átláthatóbbá kell tenni a védelmi kiadásokat, hiszen az adófizetőknek tudniuk kell, hogy az észak-atlanti szövetség mire és hogyan költi a pénzüket - hangsúlyozta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár hétfőn Hágában, a NATO Parlamenti Közgyűlésének plenáris ülésén mondott beszédében. Felhívta a figyelmet arra, hogy a NATO honlapján már most is sok ilyen jellegű adat elérhető, de - tette hozzá - a tagországok védelmi minisztereinek februári ülésén indítványozni fogja a kiadások nyilvánosságának további kiterjesztését.

A gyermekek kereskedelme egyre nő világméretekben, és már a harmadát jelenti az emberkereskedelem regisztrált eseteinek - figyelmeztet Bécsben közzétett jelentésében az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatala. A kiskorúak alkotják e bűncselekmény áldozatainak többségét Afrikában és a Közel-Keleten, és egyes országokban, így Indiában, Egyiptomban, Angolában és Peruban elérheti arányuk a 60 százalékot - derül ki a kétévente közreadott jelentésből. Az emberkereskedelem célja az esetek többségében szexuális kizsákmányolás (53 százalék), ugyanakkor növekedett a rabszolgamunkára irányuló kereskedelem aránya, 40 százalékra a 2007-es 32-ről. A 128 ország szolgáltatta adatokon alapuló jelentés csak a jéghegy csúcsát engedi látni - mutat rá az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatala.

Tovább hűl a levegő, az éjszakai középhőmérséklet fagypont alatt lesz az egész országban, havasesőre, havazásra a hét vége felé kell számítani – olvasható az Országos Meteorológiai Szolgálat két hetes előrejelzésében. Most a Partiumban és Máramarosban napos, máshol borús az idő, a hegyvidéken havazik. A hőmérséklet nulla és 9 fok között van. Holnap Máramarosban, Erdélyben és Dobrudzsában esőre, máshol túlnyomórészt borús, száraz időre kell számítani. A hőmérséklet hajnalban -8 és nulla, holnap napközben -2 és +7 fok között lesz. Bukarestben most borús az idő és 3 fok van.




Műsor | Hírek | Magazin | Hírösszefoglaló, november 24.