Bukaresti Rádió

  • Full Screen
  • Wide Screen
  • Narrow Screen
  • Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size

Hírösszefoglaló, december 19.

E-mail Nyomtatás PDF
A parlament plénuma elé került a jövő évi állami és társadalombiztosítási költségvetés, amelynek végső szavazására a tervek szerint vasárnap kerül sor. Az általános vitát megelőzően felszólaló Victor Ponta miniszterelnök hangsúlyozta: a jogszabály nem irányozza elő az adók és illetékek emelését, megőrzik az egységes, 16 százalékos jövedelemadót, adómentesítik a visszaforgatott profitot. A teljes ellátást biztosító turisztikai csomagok hozzáadottérték-adója 9 százalékra csökken és növelik az oktatásra, egészségügyre és beruházásokra fordított összegeket – hangsúlyozta a miniszterelnök. Az ellenzék szerint a költségvetési tervezet hirtelenjében összedobott, nem szakszerűen és a valóságot figyelembe véve kidolgozott jogszabály, ezért nem szavazzák meg. 

Az oktatásügyi alkalmazottak béreinek azonnali, január elsejétől történő emelését említette egyik fő céljaként Sorin Câmpeanu újonnan kinevezett oktatásügyi miniszter. Beiktatásakor mondott beszédében hangsúlyozta: az egyetemi oktatás terén az autonómia megszilárdítása a fő célkitűzése olyan oktatási programok támogatásával, amelyek a munkapiacon keresett szakembereket képeznek. A másik prioritása az egyetemek rangsorolása, valamint az újabb oktatási törvény kidolgozása. Az egyetem előtti oktatás szempontjából az új miniszter a tantervek és a tankönyvek megváltoztatásának módszeréről, valamint az iskolaelhagyás megelőzését célzó intézkedésekről ígért részleteket a közeljövőben.

Két hetes vakációra mennek mától a diákok, akinek január 5-én kezdődik a tanítás. A két félév közötti vakáció 2015. január 31 és február 8 között lesz. Az egyetemisták vakációiról az egyetemek szenátusa dönt.

Jóváhagyta a Képviselőház a különleges építményekre kivetett illeték 1,5-ről 1 százalékra csökkentését január elsejétől. A Pénzügyminisztérium szerint az intézkedéssel támogatják a román cégek versenyképességét és nyereségességét. A Szenátus plénuma elfogadta Románia kibernetikai biztonságára vonatkozó törvénytervezetet, amely előirányozza az országos Kibernetikai Biztonsági Rendszer létrehozását az illetékes állami intézmények képviselőiből.

Lecserélte a kormány a Kovászna, a Hargita és a Maros megyei prefektusokat. Marius Popica volt Kovászna megyei prefektust Sebastian Cucu alprefektus váltja a kormánymegbízotti tisztségben. Vasile Oprea Maros megyei prefektust a kormányzó szociáldemokraták által támogatott Lucian Goga váltja, Hargita megyében pedig az RMDSZ által támogatott Petres Sándor volt prefektus helyére Jean-Adrian Andreit nevezték ki, aki korábban betöltötte már ezt a funkciót.

Holnap este hat órától tartja utolsó elnöki sajtótájékoztatóját a Cotroceni Palotában Traian Basescu. Az Agerpres hírügynökség szerint a leköszönő államfő megvonja tíz éves mandátumának mérlegét, hiszen augusztusban ezt ígérte. Ma Nagyszebenben szállt le az Európai Unió csúcstalálkozójáról visszatérő Traian Basescu államfőt szállító repülőgép, mert Bukarestben nagy volt a köd.

Alina Gorghiu jogász lett az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt elnöke, aki a tisztségben az államfővé választott Klaus Iohannis elnököt váltja. Gorghiu ellenfele Ludovic Orban volt, előbbi 47, utóbbi csak 27 szavazatot kapott. A most megválasztott liberális elnök egyben a PNL és a PDL egyesüléséből létrejött alakulat társelnöke is. Alina Gorghiu a párt 2017-es kongresszusáig vezeti az alakulatot.

Csökkent a járműgyártás az év első tizenegy hónapjában – közölte a román autógyártók és -importőrök egyesülete. A január-november közötti időszakban 363 905 járművet gyártottak, ami 3,5 százalékos zsugorodás a tavalyi hasonló időszakhoz képest. Az első tíz hónap után még 4 százalékos csökkenést jegyeztek. A romániai járműgyártás mintegy 86 százalékát a francia Renault tulajdonában lévő Dacia adja, amelynek üzemében 314 719 gépkocsit gyártottak, 49 178 autót (13,5 százalék) a Ford állított elő, öt teherautót a brassói Roman gyár. Romániában az értékesített új autók száma csaknem 24 százalékkal nőtt a tavalyi első tizenegy hónaphoz képest, az idén 76 525 járművet adtak el. A nemzetközi gazdasági válság elõtt, 2007-ben évente 360 ezer autót értékesítettek.

Elérte a 6,5 százalékot a munkanélküliség Romániában. A harmadik negyedévben 0,2 százalékkal csökkent az állástalanok aránya – derül ki az Országos Statisztikai Hivatal adataiból. Ezek szerint majdnem másfél százalékkal nőtt a 15-64 év közötti lakosság foglalkoztatási aránya, meghaladva a 62 százalékot, míg a 20-64 éves korosztályban a foglalkoztatottság majdnem 3 százalékkal marad el az Európa 2020 stratégiában kitűzött 70 százaléktól. A 15-24 év közötti fiatalok körében 25 százalékos volt a foglalkoztatottság.

Az eddigi szokással ellentétben már az elsõ napon, tegnap sikerült minden napirendi kérdésben egyetértésre jutniuk az Európai Unió állam- illetve kormányfőinek, így az Európai Tanács ülése nem folytatódott ma - közölte a tanácskozást követően Donald Tusk, a testület elnöke. A lengyel politikus szerint a két legjelentősebb kihívásról, a befektetések beindításáról és a keleti szomszédság helyzetéről egyeztetett az Európai Tanács. Előbbivel összefüggésben megjegyezte, hogy a cél a beruházások beindítása, az ennek magjául szolgáló alapnak pedig jövő júniusig fel kell állnia, ám az Európai Beruházási Bank már januárban elkezdi a projektek finanszírozását. Oroszországgal és az ukrajnai konfliktussal kapcsolatban úgy vélte, az EU eddig eseményről eseményre reagált a fejleményekre, de túl kell lépni a defenzíván. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke arra az álláspontra helyezkedett, hogy nyitva kell hagyni a párbeszéd csatornáit Moszkvával. Angela Merkel német kancellár a megbeszéléseket követően tudatta: Ukrajna területi integritása a feltétele az Oroszországgal szembeni szankciók megszüntetésének. Hozzátette: Ukrajna támogatásában a Nemzetközi Valutaalapnak kell vezető szerepet játszania.

Az orosz külügyminiszter arra figyelmeztette amerikai kollégáját, hogy az Oroszország elleni újabb szankciókat kilátásba helyező amerikai törvény hosszú időre alááshatja a két ország közötti normális együttműködés lehetőségét. Barack Obama amerikai elnök tegnap aláírta az Oroszországgal szembeni újabb gazdasági szankciók bevezetését lehetővé tevő törvényt, de a Fehér Ház közlése szerint egyelőre nincs szándékában újabb büntetőintézkedéseket foganatosítani Moszkva ellen. A törvény az eddigi szankciókat kiterjesztené az orosz hadiipari szektorra és a Gazprom gázipari nagyvállalatra is, ha az korlátozná az Ukrajnába vagy a NATO-tagállamokba irányuló gázexportot. Emellett lehetővé tenné az Ukrajnának nyújtott katonai segítség növelését.

Enyhén erősödött a rubel ma a moszkvai tőzsdén, így folytatódott az orosz fizetőeszköz stabilizálódása a hét eleji összeomlás után. Délelőtt fél tizenegykor az euróért 74,85 rubelt kértek, szemben a csütörtöki 75,70 rubeles zárással, míg a dollár 60,85 rubelen forgott a 61,50 rubeles csütörtöki zárás után. A pánik csúcspontján, kedden délután az eurót több mint 100 rubelen, a dollárt pedig több mint 80 rubelen jegyezték. A stabilizálódás dacára az orosz fizetőeszköz értéke így is 40 százalékkal alacsonyabb az év elejéhez viszonyítva.

Megkezdte az Izraelbe vezető támadó alagutak helyreállítását a Gázai övezetet uraló Hamász palesztin iszlamista szervezet – jelentette ma reggel az izraeli közszolgálati rádió. A hamászosok nem új alagutakat ásnak, hanem azt a régi alagútrendszert újítják fel, amelyet Izrael lerombolt az ötvennapos nyári Erõs Szikla hadműveletben. Palesztin források szerint a radikális szervezet az övezet helyreállítására szánt cement és építési anyagok egy részét elszállíttatta az alagutak kijavításához. Jeruzsálem a Gázai övezet civil újjáépítéséhez engedélyezte a cement beszállítását, de gázai értesülések szerint a Hamász a feketepiacra került áru egy részét megszerezte saját céljaira, s megindította a felkészülést az Izrael elleni újabb fegyveres harcra - állította az izraeli rádió.

Estig a Bánságban, a déli és keleti megyékben tartós ködre kell számítani, máshol változékony lesz az égbolt, csapadék csak a hegyvidéken, elszórtan lehetséges. A hőmérséklet 3 és 13 fok között változik. Holnap nyugat felől egy csapadékban gazdag front éri el az országot, Havasalföld kivételével mindenhol csapadékra kell számítani. A hőmérséklet hajnalban -5 és +5, holnap napközben 3 és 13 fok között lesz. Bukarestben most köd van és 4 fokot mutat a hőmérő.
Híreinket hallották, itt a Bukaresti Rádió.




Műsor | Hírek | Magazin | Hírösszefoglaló, december 19.