Bukaresti Rádió

  • Full Screen
  • Wide Screen
  • Narrow Screen
  • Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size

Hírösszefoglaló, december 22.

E-mail Nyomtatás PDF
Az ország ortodox templomaiban gyászmisét tartottak ma délben a decemberi forradalom hőseinek emlékére. Minden templomban meghúzták a harangokat. Ünnepi megemlékezések, koszorúzások országszerte voltak. Bukarestben a közszolgálati rádiónál délelőtt 10 órakor koszorúztak és emlékeztek a hősökre, majd a közszolgálati televízió udvarán emelt keresztnél tartottak megemlékezést. Koszorúkat helyeztek el az Egyetem téren, ahol jelen volt Klaus Iohannis államelnök is. A mártírok emlékére a közszolgálati televízió első alkalommal nyitotta meg a nagyközönség előtt a 4-es stúdiót, ahonnan élő adásban közvetítették 25 évvel ezelőtt a forradalmat.

Az 1989 decemberi események a nép akaratát fejezték ki, amely fellázadt a kommunizmus ellen – véli a románok egyharmada, miközben ugyanennyinek az a véleménye, hogy 25 évvel ezelőtt államcsínyt hajtottak végre a Ceausescu házaspár eltávolítása érdekében – derül ki az Inscop közvélemény-kutatásából. Az Adevarul napilap megrendelésére készült felmérés szerint a lakosság 20 százaléka úgy véli, az 1989-es események a nagyhatalmak döntésének következménye voltak, amelyek elhatározták a kommunizmus felszámolását. A megkérdezettek több mint háromnegyede szerint nem tudjuk az igazságot az 1989 decemberében történtekről. Az alanyok fele szerint az eseményeket belföldről kezdeményezték, 35 százalékuk külföldi beavatkozást lát bennük. A Ceausescu házaspár perét a megkérdezettek 70 százaléka tartja nem megfelelőnek, akárcsak az akkor kihirdetett ítéletet. A 25 évvel ezelőtt történt események résztvevői közül a legjobb megítélésnek Sergiu Nicolaescu örvend, majd Petre Roman, Ion Iliescu és Mircea Dinescu következik. A felmérés november 27-december 2 között készült 1076 személy megkérdezésével, a hibaküszöb 3 százalék.

Menyői zarándoklattal zárult tegnap az 1989-es események negyedszázados évfordulóján megtartott Temesvár 25. emlékhét – olvasható a Tőkés László által szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményben. Közismert, hogy a román kommunista rezsim nép- és egyháznyomorító intézkedései, a tervezett falurombolás, kiéheztetés, asszimiláció ellen tiltakozó, a külföld szolidaritását is kiváltó református lelkipásztort, Tőkés Lászlót Temesvárról ebbe a szilágysági kis zsákfaluba „helyezte át" egykori, az államhatalmat kiszolgáló püspöke. A temesvári református gyülekezet és más felekezetek hívei kiálltak a nyomorgatott és szolgálati helyéről elmozdított lelkész mellett, akinek kilakoltatását és elhurcolását a Ceaușescu-diktatúra pribékjei erőszakkal hajtották végre december 17-én hajnalban, de ekkor már a népharag futótűzként kezdett elterjedni a Bánság fővárosában, majd szerte Romániában. Tőkés Lászlót és feleségét a négy napon át tartó kihallgatások után a karhatalom által elzárt faluban, a Szilágyszeg községi Menyőben érte az örömhír december 22-én: összeomlott a rendszer A menyői zarándoklat szeretetvendégséggel ért véget, mely alatt többen is szót kaptak, köztük az 1989. decemberi események részvevői és tanúi, illetve az azóta eltelt évek közéleti szereplői.

Letette a hivatali esküt Klaus Iohannis, Románia újonnan megválasztott elnöke tegnap a parlament ünnepi ülésén és megkezdte ötéves elnöki mandátumát. Iohannis székfoglaló beszédében hangsúlyozta, Románia nem maradhat az örökösen megkezdett és befejezetlen tervek országa, ezért konzultációra hívta a pártokat, hogy állapodjanak meg néhány fontos célkitűzésben és a megvalósulásukhoz vezető hosszú távú stratégiában. A legfontosabb román állami intézmények, az egyházak és a Bukarestben akkreditált külképviseletek vezetőinek jelenlétében lezajlott eskütétel után Klaus Iohannist a tíz év után távozó Traian Basescu államfő fogadta az elnöki hivatalnak otthont adó Cotroceni-palotában és átadta neki az ország szuverenitásának jelképeit. A vasárnapi szertartás nyomán Klaus Iohannis hivatalosan Románia elnökévé vált.

Elfogadta a parlament tegnap a 2015-ös évi költségvetést, amely a bruttó hazai össztermék 1,8 százalékát kitevő államháztartási hiánnyal számol. A parlamenti vita előtt a kormány megállapodott nemzetközi hitelezőivel - a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Bizottsággal - arról, hogy 2015-ben az eredetileg vállalt 1,4 százalékos hiánycélhoz képest GDP-arányosan 0,43 százalékot fordítanak pluszban az uniós projektek önrészének fedezésére. A Ponta-kabinet 2015-ben is 2,5 százalékos gazdasági növekedést remél, akárcsak az idén, a büdzsé tervezésénél figyelembe vett lej-euró árfolyam 4,42. A költségvetés 2,2 százalékos éves inflációval számol. Victor Ponta kormányfő azt hangsúlyozta, hogy jövőre nem lesznek adó- és illetékemelések. Az ipari létesítményekre kivetetett 1,5 százalékos speciális adót - az úgynevezett "oszlopadót" - 1 százalékra csökkentik január 1-jével. A kormány a teljes ellátású turisztikai csomagok esetében 9 százalékos kedvezményes hozzáadott-érték adót vezet be a jelenlegi 24 százalékos ÁFA helyett. Az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt bejelentette, hogy az alkotmánybíróságnál támadja meg a költségvetési törvényt. Románia 2013-ban sorozatban a harmadik hitelszerződését kötötte az IMF szervezésében. A 2015-ben lejáró, 4 milliárd euró értékű, elővigyázatossági típusú hitelmegállapodás várhatóan az utolsó, mert a bukaresti kormány már korábban jelezte, nem akar újabb hitelszerződést.

A kormányzás prioritásairól, aktuális politikai-gazdasági kérdésekről, akárcsak az államelnöki hivatal és a kormány közötti együttműködés távlatairól tárgyalt ma délben Klaus Iohannis államfő Victor Ponta miniszterelnökkel a Cotroceni Palotában a két közjogi méltóság első hivatalos találkozóján Klaus Iohannis beiktatása után. A megbeszélések előtt a miniszterelnök azt mondta, a találkozó megmutatja a román népnek, milyen fontos és jó, ha az államfő és a miniszterelnök együttműködik a közjó érdekében. A találkozót követően Klaus Iohannis 16 órakor átadja mandátuma első kitüntetését, Románia Csillaga érdemrendet adományoz a Volt Politikai Foglyok Egyesülete elnökének, Octav Bjozának.

A nagyváradi 15 éves Tóth Andi nyerte az X-Faktor 2014-es szériáját – derült ki tegnap este. A magyarországi tehetségkutató történelmének eddigi legfiatalabb győztesének szülei azt mondták, eladják házukat, felmondanak és Budapestre költöznek.

Allah Akbar kiáltással többször is járókelők közé hajtott egy feltehetően zavart elméjű autós tegnap este a közép-franciaországi Dijon város központjában, tizenegy embert sebesítve meg, közülük kettőt súlyosan - közölte egy az ügy nyomozásához közel álló forrás. Az eset egy nappal azután történt, hogy egy másik férfi ugyanezzel a kiáltással késsel támadt rendőrökre szombaton a nyugat-franciaországi Joué-les-Tours rendőrőrsén, és többeket megsebesített, mielőtt lelőtték.

Fehéroroszország bármikor kész hathatós segítséget nyújtani Ukrajnának - erről biztosította Aljakszandr Lukasenkó fehérorosz államfő ukrán kollégáját, Petro Porosenko elnököt vasárnap kijevi tárgyalásukon.

Ahmet Davutoglu török miniszterelnök azzal vádolta vasárnap az Európai Uniót, hogy "piszkos kampányt" kezdett országa ellen azzal, ahogyan bírálta Recep Tayyip Erdogan államfő ellenfeleinek a letartóztatását. December 14-én a török rendőrség újabb akciót indított Erdogan vetélytársának, Fethullah Gülen befolyásos iszlamista hitszónoknak a hívei ellen, elsősorban a hozzá közel álló médiát véve célba. A rendőrök 24 embert tartóztattak le, s az országos műveletről Erdogan török elnök azt mondta, hogy az ő megbuktatására összeesküvő hálózatra csaptak le. Pénteken a török hatóságok letartóztatási parancsot adtak ki az Egyesült Államokban önkéntes száműzetésben élő Gülen ellen, s egy török bíróság elrendelte a Gülenhez közeli Samanyolu ellenzéki tévéállomás nemrég őrizetbe vett ügyvezetőjének és három másik munkatársának letartóztatását terrorszervezetben való részvétel vádjával.

A britek többsége kilépne az Európai Unióból a legújabb közvélemény-kutatás adatai szerint. A WIN/Gallup International globális piac- és közvélemény-kutató csoport több EU-tagállamban elvégzett felmérése alapján - amelynek részleteit a The Sunday Times című tekintélyes brit konzervatív lap ismertette vasárnap - a megkérdezett britek 51 százaléka voksolna arra, hogy Nagy-Britannia lépjen ki az unióból. A kutatásba bevont országok közül Nagy-Britannia az egyetlen, ahol az EU-tagság feladását pártolók abszolút többségben voltak. Franciaországban és Görögországban 53, Hollandiában 58, Németországban 73, Olaszországban 75 százaléknyian mondták azt, hogy népszavazás esetén hazájuk EU-tagságának fenntartására voksolnának. A kérdést brit szempontból különösen aktuálissá teszi, hogy a kormányzó brit Konzervatív Párt valóban referendumot tervez Nagy-Britannia EU-tagságáról 2017-ig, amennyiben a jövő év májusában esedékes parlamenti választások után hatalmon marad.

A svájciak többsége támogatja a burka, az egész testet elfedő muzulmán lepel nyilvános helyen való viselésének betiltását - derült ki a SonntagsBlick című hetilapban tegnap közölt felmérésből. A közvélemény-kutatásba bevont 1019 ember 62 százaléka szeretné a viselet betiltását az alpesi ország területén. Harminckét százaléka ellenezte, míg hat százaléka tartózkodott a véleménynyilvánítástól. A SonntagsBlick című hetilap kiemelte, hogy a betiltás minden korosztályban, és az ország minden régiójában többséget szerzett.

Estig az ország legnagyobb részén borús, száraz marad az idő, pár órás napsütésre csak Olténiában és Dobrudzsában lehet számítani. Erdély keleti részén ma estétől holnap estig jeges útszakaszok is előfordulhatnak. A hőmérséklet -5 és +8 fok között változik. Holnap lassú felmelegedés kezdődik, Erdélyben és Máramarosban esős, máshol változékony, száraz lesz az idő. A hőmérséklet hajnalban -5 és +6, holnap napközben 4 és 15 fok között lesz. Bukarestben most túlnyomórészt felhős az égbolt és 3 fok van.




Műsor | Hírek | Művelődés | Hírösszefoglaló, december 22.