Bukaresti Rádió

  • Full Screen
  • Wide Screen
  • Narrow Screen
  • Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size

Hírösszefoglaló, február 3.

E-mail Nyomtatás PDF
Őrizetbe vették Adrian Sarbut, a piacvezető román tévécsatorna, a Pro TV és a Mediafax hírügynökség alapítóját, akit gazdasági bűncselekményekre való felbujtással, pénzmosással és sikkasztással gyanúsítanak. A médiamágnást megbilincselve vitték kihallgatásra a legfőbb ügyészségre, amely kezdeményezte előzetes letartóztatását.
Az ügyészek szerint Sarbu fantomcégek tucatjait hozta létre, hogy megspórolja az alkalmazottai után fizetendő járulékokat. Az üzletember politikai leszámolásnak tartja a nyomozást, amely mögött szerinte Victor Ponta kormányfő áll. A novemberben tartott elnökválasztás előtt a kormányzó Szociáldemokrata Párt jelöltjeként induló Ponta azt állította, hogy Sarbu megzsarolta.

 

Közben a szervezett bűnözés elleni ügyészségre vitték Adriean Videanu volt gazdasági minisztert, hogy kihallgassák az Interagronak nyújtott kedvezményes gázszállítások ügyében. Az ügyben Videanu elődje, Varujan Vosganian is érintett. Az ügyészek szerint a két miniszter 2008 és 2010 között hat rendeletet és három memorandumot kezdeményezett és tartott fenn a kormányban – a titkosszolgálat figyelmeztetéseit figyelmen kívül hagyva –, és ezek eredményeként az Interagro jelentős kedvezményekhez jutott. Videanut múlt héten letartóztatták egy másik ügyben, Vosganian ellen viszont eddig nem indulhatott meg a bűnvádi eljárás, mert előbb a szenátusnak szavaznia kell a mentelmi joga felfüggesztéséről, illetve volt miniszterként az államfőnek is hgozzá kell járulnia a nyomozáshoz.

A tavaly 11,5 százalékkal nőtt a külföldi turisták száma Romániában. Az országos statisztikai intézet összesítéséből. A külföldi turisták száma meghaladta az 1 millió 900 ezret. Ők átlagosan 3,8 vendégéjszakát töltöttek kereskedelmi szálláshelyeken. A vendégéjszakák esetében a növekedés 8,4 százalékos volt a tavalyelőtt jegyzett adatokhoz képest. A legtöbb külföldi turista (234 451) Németországból érkezett, második helyen Olaszország áll (184 514), harmadik Izrael (139 425). Magyarország a hetedik 106 481 turistával. Nőtt a román határt átlépő külföldiek száma is, több mint 5 százalékkal. A legtöbb határátlépő Magyarországról érkezett, ők tették ki a belépő külföldiek csaknem 30 százalékát, majd Bulgária következik 24,2 százalékkal és Németország 9,4 százalékkal. A vendégéjszakák esetében a román turisták aránya meghaladja a 81 százalékot, ők átlagban 2,5 éjszakát töltöttek szállodákban és panziókban.

Egyelőre nem változott meg a többség a szenátusban, a liberális vezetők vasárnapi nyilatkozataival ellentétben. Az erőviszonyok olyannyira nem fordultak meg, hogy a tavaszi ülésszak elején tartott választások eredményeként a tisztségeket 8:5 arányban osztották el a hatalom és az ellenzék között. A kormányoldalról mindössze hat képviselő ült át a Klaus Iohannis államfőt támogató Nemzeti Liberális Párt (PNL) soraiba.

Kelemen Hunor elismerte, hogy a liberálisok tegnap tárgyaltak a szövetség vezetőivel, azonban hangsúlyozta: csupán tapogatózásról volt szó, nem formális koalíciós tárgyalásokról. A szövetségi elnök nem zárta ki, hogy a beszélgetésnek folytatása lesz, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a kormány többsége nem az RMDSZ szavazatain múlik. Amíg a kormánynak többsége van a parlamentben, fölösleges a hatalomváltásról tárgyalni – nyilatkozta Kelemen Hunor az Adevarul Livenak adott interjúban. Azt is hozzátette: ma fel sem merül, hogy az RMDSZ kormányra lépjen, de nem tudná megmondani, hogy júniusban vagy augusztusban ugyanígy állnak majd a dolgok.

Victor Ponta szociáldemokrata (PSD) miniszterelnök hosszú távú tervei valóra váltásához kérte a parlament támogatását hétfőn, a tavaszi ülésszak nyitónapján. Ponta a képviselőház előtt mondott beszédben gazdasági növekedést, több munkahelyet, szociális juttatásokat és adócsökkentést ígért. Azt mondta: kormánya kevesebb sürgősségi rendeletet fog hozni, ha az új államfő már nem küld vissza annyi törvényt megfontolásra a parlamentnek, mind elődje tette.

Határozottan kiállt Arad román polgármestere a magyar nyelv- és szimbólumhasználat mellett. Gheorghe Falcă hétfői sajtóértekezletén elmondta, hogy a rendőrség és a prefektúra tájékoztatást kért tőle a polgármesteri hivatalban elhelyezett magyar nyelvű oklevél, valamint a helyi magyar iskolára kitűzött magyar nemzeti zászló ügyében. A Nemzeti Liberális Pártot képviselő polgármester meglepődésének adott hangot, hogy a rendőrség ilyen ügyekkel foglalkozik. Kijelentette: értelmetlen a rendőrség kezdeményezése, de válaszolnia kellett a hivatalos átiratra. Elmondása szerint a magyar iskolára kifüggesztett magyar zászlót magyarországi testvérintézménytől kapta az iskola, a vitatott magyar nyelvű irat pedig annak az oklevélnek a fénymásolata, amely szerint 1869-ben a város díszdoktori címet adományozott Aczél Péter akkori aradi polgármesternek. Falcă azt is elmondta, hogy áprilisban kap egy oklevelet Budapesten, és természetesen ki fogja tenni a polgármesteri hivatalban.

Tavaly decemberben havi összevetésben 1 százalékkal csökkentek az ipari termelői árak az Európai Unióban (EU) és az eurózónában is - tette közzé kedden legfrissebb adatait az EU statisztikai hivatala, az Eurostat. A legnagyobb, 3,3 százalékos csökkenés Görögországban volt, de Hollandiában is 3,2 százalékos, Belgiumban pedig 2,7 százalékos mérséklődést mért az Eurostat. A termelői árak csak Észtországban és Svédországban nőttek 0,3 százalékkal, valamint Cipruson és Szlovéniában 0,1 százalékkal. Magyarországon decemberben havi szinten 0,8, Romániában 1 százalékkal csökkentek a termelői árak.

Nyolc ember előállítottak kedden Franciaországban, Párizs és Lyon környékén, akikről feltételezhető, hogy érintettek egy szíriai dzsihádista hálózatban. „Az őrizetbe vett egyéneket azzal gyanúsítjuk, hogy egy olyan dzsihádista hálózathoz tartoznak, amely toborzást és utakat szervezett Szíriába" – mutatott rá Bernard Cazeneuve belügyminiszter a Twitteren megjelent közleményében. Egy héttel ezelőtt a dél-franciaországi Lunelben öt embert vettek őrizetbe, akik szintén egy Szíriába iszlamista harcosokat toborzó csoporthoz tartoztak. A január 7. és 9. között elkövetett, 17 áldozattal járó dzsihádista merényletek után Manuel Valls miniszterelnök jelezte, hogy a titkosszolgálatok 3 ezer, dzsihádista körökkel kapcsolatot tartó embert tartanak megfigyelés alatt.

Mégis bíróság vár Malina Hedvigre. A nyitrai kerületi bíróság felülbírálta a főügyészség vádindítványát elutasító tavaly decemberi döntést – írja az Új Szó. A fiatal nő ellen – akit Nyitrán 2006-ban még diáklányként vallomása szerint azért vertek meg, mert magyarul beszélt az utcán – 2007-ben indított eljárást a szlovák főügyészség, mert a rendőrség arra a következtetésre jutott, hogy az eset nem történt meg, vagy nem úgy, ahogy a nő vallotta. Zsák-Malina Hedvig 2013 decemberében felvette a magyar állampolgárságot, majd tavaly februárban Szlovákiából Győrbe költözött.

Friss fényképeket közölt a kubai média hétfőn Fidel Castro volt elnökről, akinek tavaly többször is a halálhírét keltették. A kubai forradalom 88 éves vezetőjéről tavaly nyár óta nem tettek közzé fényképeket, és több mint egy éve személyesen sem mutatkozott nyilvánosan.
A most közölt fotók a hivatalos Granma napilap és más sajtóorgánumok szerint január 23-án készültek Fidelről, aki az egyetemi hallgatók szövetségének vezetőjével, Randy Perdomo Garcíával látható. A volt államfő egy széken ülve, kék sportöltözékben tűnik fel a képeken.

A demokráciáról vitázott a német kancellár és a magyar miniszterelnök. Angela Merkel és Orbán Viktor közös hétfői parlamenti sajtótájékoztatóján egy német újságíró kérdésére a kancellár asszony azt mondta: "Az illiberális szóval személyesen a demokráciával összefüggésben őszintén szólva nem tudok mit kezdeni". A magyar miniszterelnök válaszként megjegyezte, hogy kitart amellett: nem minden demokrácia szükségszerűen liberális, "s aki szerinte azt mondja, hogy a demokrácia liberális, az privilégiumot követel egy eszmerendszernek, amit nem adhatunk meg neki".
A szóváltás kimaradt a köztévé esti főhíradójából, miközben a hazai és a nemzetközi sajtóban is ez volt az egyik vezető hír. Az állami híradó ehelyett az Andrássy Egyetemen elhangzott kancellári beszédből azt emelte ki, hogy „a magyar miniszterelnök egy olyan tárgyalópartner, akivel mindent meg lehet beszélni, akivel lehet néha egy kicsit vitatkozni is. De Orbán Viktor kompromisszumokat tud kötni az európai egység érdekében".




Műsor | Hírek | Közélet | Hírösszefoglaló, február 3.