Bukaresti Rádió

  • Full Screen
  • Wide Screen
  • Narrow Screen
  • Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size

Hírösszefoglaló, február 11.

E-mail Nyomtatás PDF

A Legelsőbb Bíróság adásunkkal egyidőben tárgyalja a Korrupcióellenes Ügyészség 29 napra szóló előzetes letartóztatási kérelmét Elena Udrea ellen. A volt minisztert 11 órás kihallgatás után tegnap este 24 órára őrizetbe vették az ügyészek. Elena Udreát befolyással való üzérkedéssel, pénzmosással és vagyonnyilatkozat-hamisítással vádolják a Microsoft-ügyben, a Bute-gála ügyében pedig hivatali visszaéléssel, illetéktelen javak megszerzésével, csúszópénz elfogadásával gyanúsítják, továbbá azzal, hogy hiányos vagy pontatlan dokumentumokkal próbált meg európai alapokat szerezni, és illetéktelen javak megszerzésére használta fel befolyását.

Románia felkészült arra, hogy bizonyos kötelezettségeket vállaljon a schengeni övezethez való csatlakozásért. Ezt François Hollande francia elnök jelentette ki a Klaus Johannis román államfővel folytatott párizsi megbeszélésen. Hollande emlékeztetett, hogy az Európa Tanács holnapi ülésén olyan fontos témák kerülnek napirendre, mint a biztonság. A francia elnök elmondta: azt szeretné, ha az Európa Tanácsban megtalálnák a közös hangot a határokra vonatkozó intézkedések terén azért, hogy jobban ellenőrizhessék, kik jönnek be, kik távoznak az európai kontinensről. Klaus Johannis államfő tegnap találkozott a Franciaországban élő román állampolgárokkal, akiknek elmondta: prioritást kell biztosítani a külföldön élő román állampolgárok szavazatának, gondoskodni kell a külképviseleteken zajló voksolás megfelelő lebonyolításához szükséges feltételekről és biztosítani kell a törvényes hátteret.

Megkezdte ma amerikai látogatását Victor Ponta kormányfő, aki Egyesült Államokbeli útja során a román-amerikai stratégiai partnerség gazdasági vonatkozásaira helyezi a fő hangsúlyt. A miniszterelnök indulása előtt arra kérte a kabinet gazdasági kérdésekkel foglalkozó tagjait, hogy hárítsák el az adminisztratív és bürokratikus akadályokat azért, hogy Románia vonzó lehessen a beruházások szempontjából az amerikai üzletemberek számára.

Idén 2,7 százalékos gazdasági növekedésre számít Romániában a Nemzetközi Valutaalap, az Európai Bizottság és a Világbank képviselőiből álló bukaresti küldöttség. A nemzetközi hitelezők értékelése szerint Romániában stabilizálódott a belföldi fogyasztás, várhatóan növekednek a reálbérek, és az olaj alacsony ára is kedvezően hat a gazdaságra. A küldöttség elemzésében megállapítja: jövő évben is nő majd a román gazdaság, akkor 2,9 százalékkal. A Nemzetközi Valutaalap az európai uniós pénzek minél nagyobb mértékű felhasználását sürgeti, és azt tanácsolta, hogy Bukarest növelje a közpénzek elköltésének hatékonyságát, lendítse fel az állami vállalatoknál elkezdett reformokat.

A polgármestereket közvetlen módon, egy fordulóban válasszák meg, a helyi és a megyei tanácstagok pedig listás szavazás révén juthatnak mandátumhoz – erről szavazott tegnap a választási törvény módosításával foglalkozó bizottság. Az elfogadott változatot a kormánykoalíció támogatta, míg a Nemzeti Liberális Párt a kétfordulós választás mellett kardoskodott. A megyei tanácselnökök megválasztásáról azonban nem sikerült dönteni, ugyanis a bizottság kormánykoalíciós tagjai az egyfordulós választást, a liberálisok pedig a kétfordulóst támogatták. Az RMDSZ tartózkodott.

A romániai magyar és a magyarországi román kisebbség helyzetének a megítélésében nem alkalmazható a kölcsönösség elve – állítja a román külügyminisztérium, amely szerint erre ugyanis nem tér ki a két állam közötti együttműködési és jószomszédsági szerződés. A külügyminisztérium a kolozsvári polgármesteri hivatal kérésére fejtette ki az álláspontját abban a perben, amelyet egy Hollandiában bejegyzett, a magyar nyelvi jogokért küzdő egyesület indított a kolozsvári polgármesteri hivatal ellen a kétnyelvű, román-magyar helységnévtábla kihelyezéséért. A pert alapfokon a civil szervezet megnyerte, a másodfokon ítélkező Kolozsvári Táblabíróság viszont úgy vélte, a holland szervezetnek nincsen felperesi minősége a kolozsvári magyarokat érintő kérdésben.

Március 9-én kezdődik a himnuszéneklésről szóló per tárgyalása a sepsiszentgyörgyi bíróságon. A pert a Magyar Polgári Párt indította a Kovászna megyei prefektúra ellen a magyar himnusz elénekléséért kirót 5000 lejes büntetés miatt. Kulcsár Terza József MPP elnök elmondta: bíznak a romániai igazságszolgáltatásban, remélik, hogy számukra kedvező ítélet születik.

Külföld:

Francois Hollande francia elnök és Angela Merkel német kancellár is ott lesz ma délután Minszkben, az úgynevezett normandiai négyek találkozóján, hogy megbeszélést folytassanak Vlagyimir Putyin orosz és Petro Porosenko ukrán elnökkel az ukrán válság megoldásáról. A találkozó tétje óriási, ugyanis a kérdés az, hogy sikerül-e diplomáciai úton véget vetni az eddig több mint 5300 halálos áldozatot követelő délkelet-ukrajnai fegyveres összecsapásoknak, és megkezdődhet-e a valódi rendezés Ukrajnában. Laurent Fabius francia külügyminiszter ma azt nyilatkozta, hogy a délutáni találkozó a szó szoros értelmében az utolsó esélyről szól. Ugyanakkor a minszki csúcstalálkozó előtt újabb harci cselekményekről, civilek halálát okozó támadásokról érkeztek hírek a kelet-ukrajnai válságövezetből. A donyecki szakadárok hírügynöksége közölte, hogy ma reggel aknák csapódtak be Donyeck központjában, egy buszmegállóban. Az aknatámadásnak legalább négy civil halottja és öt sebesültje van.

Nagy-Britannia felülvizsgálat alatt tartja azt a döntését, hogy nem szállít fegyvereket Ukrajnának, mert nem engedheti, hogy az ukrán hadsereg összeomoljon - ezt Philip Hammond brit külügyminiszter jelentette be a londoni parlamentben. A The Washington Post című amerikai napilap eközben azt jelentette, hogy a Pentagon katonai szakértők küldését készíti elő Ukrajnába.

Európa felelősségvállalását sürgette Angelo Bagnasco, az olasz püspöki kar elnöke a dél-olaszországi Lampedusa szigeténél történt újabb tragédia után, amelyben egy Afrikából Európába tartó illegális bevándorlócsoport 29 tagja megfagyott a nyílt tengeren. Egész Európa lelkiismeretét terheli a Földközi-tengeren bekövetkezett újabb tragédia – jelentette ki a bíboros, aki szerint a Lampedusánál történt tragédia meg fog ismétlődni, amíg Európa tétlenül néz, elfordítja a fejét és nem hajlandó tudomásul venni, hogy az észak-afrikai partokról induló illegális bevándorlók számára Olaszország Európa kapujának számít. Információk szerint négy hajó indult el egyszerre az észak-afrikai partokról Olaszország felé. Az egyik hajó vészjelzést adott le az olasz parti őrségnek, amely megtalálta az illegális bevándorlókat, de 29 ember megfagyott az átkelés közben, és 77-en élték túl a tragédiát. Két másik hajót is megtaláltak, de csak 9 ember volt a fedélzeten, miközben tele voltak induláskor. Az utolsó, negyedik hajó eltűnt. Az áldozatok végleges számát több mint kétszázra teszik.

Bizalmat szavazott Alekszisz Ciprasz miniszterelnök kormányának a görög parlament. A kedd éjfél után tartott voksoláson a képviselők többsége szavazott a Ciprasz vezette, baloldali Sziriza párt és a jobboldali Független Görögök koalíciójával létrejött kormányra. Ciprasz a szavazás előtt mondott beszédében azt ígérte, hogy nem engedi Görögországot visszatérni a gazdasági megszorítások és a nemzetközi pénzügyi mentőprogramok korszakába. Csak tényleges gazdasági eredményekkel lehet megtörni a végtelen hitelek ördögi körét - fogalmazott.

Portugália engedélyt kért nemzetközi hitelezőitől a Nemzetközi Valutaalaptól kapott kölcsön több mint felének előtörlesztésére - jelentette be a portugál pénzügyminisztérium. A portugál kormány a múlt héten küldött levelet a Nemzetközi Valutaalapnak és az Európai Unió illetékes hatóságainak, amelyektől azt kérte, hogy engedélyezzék 14 milliárd euró idő előtti visszafizetését. Portugália két és fél év alatt fokozatosan törlesztené ezt az összeget. A portugál kérelem az euróövezet pénzügyminisztereinek február 16-ra Brüsszelbe összehívott tanácskozásán kerül napirendre.

Meghalt az Iszlám Állam dzsihadista szervezet fogságában lévő utolsó amerikai túsz, Kayla Jean Mueller - közölte Barack Obama amerikai elnök. A 26 éves Mueller segélymunkásként dolgozott Szíriában, amikor 2013 augusztusában a szélsőségesek elrabolták. Az Iszlám Állam a múlt héten azt állította, hogy a nővel Jordánia légiereje végzett a dzsihadisták ellen elkövetett egyik légicsapás során, de erre vonatkozó bizonyítékot nem szolgáltattak. Jordánia korábban hazugságnak minősítette az Iszlám Állam állítását. Obama azt is elmondta, hogy az Egyesült Államok azért nem fizet váltságdíjat elrabolt állampolgáraiért, hogy ezzel visszatartsa azokat a túszejtőket, akik alapvetően pénzt akarnak. A CNN hírtelevízió szerint jelenleg két amerikai túsz lehet Szíriában, de feltehetően nem az Iszlám Állam fogságában.

Időjárás:

Estig országszerte változékony marad az idő, a déli és délkeleti megyékben helyenként havazást, Olténiában ködöt jeleztek. A legmagasabb nappali hőmérsékleti értékek -7 és +5 fok között alakulnak. Az országos meteorológiai intézet figyelmeztetése szerint a szél Dobrudzsában viharossá válhat, helyenként elérheti akár az óránkénti 55–65 km-es sebességet. Országszerte hideg éjszaka várható, főként Erdélyben, ahol helyenként a hőmérő higanyszála akár -20 fok alá is süllyedhet. Holnap napközben Erdélyben, Modvában és Olténiában borús, ködös, máshol változékony időre kell számítani. A nappali hőmérsékleti csúcsértékek -5 és +6 fok között lesznek. Bukarestben most süt a Nap és -1 fok van.




Műsor | Hírek | Közélet | Hírösszefoglaló, február 11.