Bukaresti Rádió

  • Full Screen
  • Wide Screen
  • Narrow Screen
  • Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size

Hírösszefoglaló, február 26.

E-mail Nyomtatás PDF
A miniszterelnök testvérét is kihallgatta ma reggel a korrupcióellenes ügyészség férje, a sikkasztással és adócsalással gyanúsított Iulian Hertanu ügyében. Ugyancsak ma reggelre idézték be a ploiesti-i ügyészségre a megye volt prefektusát, Radu Opreát, aki azt nyilatkozta, tanúként hallgatták meg, de nem tudja, milyen ügyben. Iulian Hertanut egy hete előzetes letartóztatásba helyezték, miután a cégei székhelyén és a lakásán is házkutatást tartottak egy uniós források elsikkasztását érintő ügyben. Az egyik érintett cég az Exfin Kft., amelyet Victor Ponta miniszterelnök édesanyja, Cornelia Naum hozott létre, és amelyet jelenleg a kormányfő lánytestvére és sógora, Alexandra és Iulian Hertanu ellenőriz. Az ügyészek szerint a szóban forgó programban az uniós finanszírozás több mint felét magáncélra használták fel, és ezzel közel 8 millió lejes kárt okoztak az államkasszának.

Költségvetés-kiegészítést kér a börtönigazgatóság. Az igazságügyi minisztérium által ismertetett tervezet szerint a kétmillió lejes többlet felét a börtönkörülmények javítására fordítanák, másik felét két új büntetés-végrehajtási intézmény építésére, pontosabban a megvalósíthatósági tanulmányok elkészítésére fordítanák. Az igazságügyi tárca az indoklásban felhívta a figyelmet: az Emberi Jogok Európai Bírósága több mint száz esetben marasztalta el Romániát a fogva tartási körülmények miatt. Szintén a napokban közölték: olyan ütemben nő az előzetes letartóztatásba helyezettek száma, hogy a bukaresti rendőrség kénytelen két újabb épületrésszel kibővíteni a központi fogdát.

Az Európai Bizottság megfigyelés alá helyezte Romániát az országot fenyegető makrogazdasági egyensúlyhiány miatt. A brüsszeli testület közleménye szerint Románia a 16-ik a hasonló helyzetben lévő tagországok sorában, és a hatfokozatú eljárás 2. szintjére sorolták be. A lépés egyértelműen a Nemzetközi Valutaalap, a Világbank és az Európai Bizottság közös felügyeletével zajló nemzetközi hitelprogram felfüggesztésével függ össze. A bizottság szerint az elmúlt években sikerült jelentős javítani az egyensúlyhiányt, és folyamatos odafigyeléssel és apró korrekciókkal a továbbiakban is elkerülhetők a nagyobb problémák. A román gazdasági egyensúly főleg az export középtávú csökkenése és a külföldi tőkeberuházások negatív mérlege miatt sérülékeny – véli az Európai Bizottság.

A kormány már jövő hónapban elfogadja az új adótörvénykönyvet, jelentette be a miniszterelnök a kabinet szokás heti ülésén. Victor Ponta elismerte, a tervezet egyes előírásai ellen az ellenzéki pártokon kívül Románia külföldi partnerei is kifogásokat emeltek, azonban a kormány kitart az adócsökkentés programja mellett. Darius Valcov pénzügyminiszter utalt arra, a kormány bízik abban, hogy az adók csökkenésével nő a befizetési hajlandóság. A kabinet számításai szerint a költségvetés bevételei olyan ütemben nőnek, hogy befolyó pénzből ellentételezni lehet majd az áfa csökkenése nyomán kieső összegeket. Jövő év januárjától négy százalékponttal, 20 százalékra csökkent az általános forgalmi adó. A kormány emellett januártól az osztalékadót is eltörölné, és bevezetné a hús, a hal, illetve a zöldségek és a gyümölcsök esetében a 9 százalékos kedvezményes áfát, amit a kormány már tavaly alkalmazott a kenyérre. A magas áfa aránytalanul magas terhet ró a kisjövedelműekre.

A kormány elfogadta a következő öt évre érvényes közlekedésfejlesztési tervet, amely 1300 kilométer autópálya megépítésével számol. A tervet a parlament közlekedési szakbizottságának is bemutatják, majd Romániának Brüsszelt is meg kell győznie a pénzügyi tervezetről, hiszen a beruházások egy részét uniós pénzekből valósítják meg. A második legnagyobb tétel – az autópályák mellett - a vasúthálózat rehabilitálása, de szerepel a tervben 1800 kilométernyi gyorsforgalmi út is. A közlekedésfejlesztési tervbe foglalt valamennyi projekt összértéke 45,451 milliárd euró. A tervezetbe azokat a beruházásokat foglalták bele, amelyek kiemelt fontosságúak, és előnyt élveznek az uniós és a román költségvetési finanszírozásból. Így a román kormány kiemelt fontosságúnak tekinti a Szeben-Pitesti, a Szeben-Brassó, a Brassó-Bákó, a Targu Neamt-Iasi-Ungheni, a Brassó-Comarnic, a Pitesti-Craiova és a Berettyószéplak-Bors autópálya-szakaszokat. Ioan Rus közlekedési miniszter szerint ha beindul gyorsabb ütemben a közlekedésfejlesztés, akkor akár egymillió román vendégmunkás térhet haza Nyugat-Európából.

Jelentősen megugrott Klaus Johannis bizalmi indexe, miközben legfontosabb ellenfele, Victor Ponta mélyrepülésbe kezdett – derül ki az INSCOP Research elméréséből. Tavaly októberhez képest csaknem kétszer többen bíznak az államfőben, a lakosság 65 százaléka. Ezzel szemben Victor Ponta bizalmi indexe 39 százalékról 24,5 százalékra esett vissza. Igaz, a kormányfőben még mindig jelentősen többen bíznak, mint a liberális miniszterelnök-jelöltjében, Catalin Predoiuban. A felmérés egyik érdekessége, hogy a politikusok ismertségét is mérte. Az adatsorokból kiderül, hogy a lakosság mintegy tizede nem hallott még az RMDSZ elnökéről, Kelemen Hunorról vagy a Román Hírszerző Szolgálat tíz év után lemondott igazgatójáról, George Maiorról. Klaus Johannis utódját a Nemzeti Liberális Párt élén, Alina Gorghiut öt román közül még négy sem ismeri. Ennek megfelelően az új liberális pártelnök bizalmi indexe nem egészen 13 százalékos. A felmérés az Adevarul napilap megrendelésére készült február 5. és 10. között 1065 fős reprezentatív mintán, +-3 százalékos hibatárral.

Törvényellenes, de nem büntethető a politikai migráció. A képviselőház hatályon kívül helyezte azt a sürgősségi kormányrendeletet, amely tavaly ősszel lehetővé tette a helyi választottak pártváltását anélkül, hogy mandátumukat elveszítették volna. A 45 napos moratórium idején a polgármesterek csaknem ötöde, szám szerint több mint 550 településvezető, illetve csaknem 4800 helyi és megyei tanácsos váltott pártot. Az alkotmányellenesnek talált, majd a parlament által is elvetett törvény azonban semmilyen hatással nem lesz a politikai vándorokra, akik megőrizhetik tisztségüket.

Németországban lobbizik a schengeni csatlakozásért az államfő. Klaus Johannis ma és holnap zajló hivatalos látogatása alkalmával tárgyalásokat folytat Joachim Gauck német elnökkel, Angela Merkel kancellárral valamint a Bundestag elnökével is. A látogatás programjában szerepel még az Európai Unió biztonságpolitikája, valamint a Románia és Németország közötti együttműködés bővítése.

Heves viták után elfogadta az osztrák parlament az iszlám szervezetek működését szabályzó jogszabály módosítását, amely megtiltja az ausztriai iszlám közösségek külföldről való finanszírozását.
Ausztriában 1912 óta szabályozzák az iszlám közösségek működését. A most módosított törvény a tiltások mellett előnyökhöz is juttatja az osztrák muszlimokat, így elősegíti az iszlám teológiai diplomák honosítását, valamint hivatalos munkaszüneti napok megtartását, illetve a hadseregben, a büntetés-végrehajtási intézetekben és kórházakban vallási tevékenységet tesz lehetővé. A törvény legutóbbi módosítását hónapok óta tartó vita előzte meg. Bírálói szerint az új jogszabály hozzájárulhat ahhoz, hogy nőjön az "általános gyanakvás" az ausztriai muszlim kisebbséggel szemben.

Öngyilkos merénylő röpítette levegőbe robbanóanyaggal megpakolt autóját csütörtökön Kabul diplomáciai negyedében. A robbanás az egymás tőszomszédságában lévő török és iráni nagykövetségnél történt, írja az MTI. Az afgán helyettes belügyminiszter szerint a célpont a török nagykövetség egyik autója volt, amelynek a sofőrje és egy járókelő meghalt a detonációban. A helyszínen készült felvételen két, a török nagykövetség diplomáciai rendszámával ellátott, fekete páncélozott járművet lehetett látni. Az egyik autóból legalább egy sebesültet elszállítottak.
A merénylet elkövetéséért a tálib lázadók vállalták a felelősséget, akik sms-üzenetben közölték, hogy a célpont külföldiek gépkocsioszlopa volt. Ez az első alkalom, hogy az afgán fővárosban török érdekeltséget ért támadás.

A dél-koreai alkotmánybíróság csütörtökön eltörölte a házasságtörést tiltó törvényt. A bírák azzal indokolták a határozatot, hogy a házasságon kívüli nemi kapcsolat büntetése korlátozza az emberek személyi szabadságát és sérti a nemzet érdekeit. Az alkotmánybíróság döntésének hírére 15 százalékkal megemelkedett a Unidus Corp. óvszergyártó cég részvényeinek árfolyama. A 62 éve, 1953 óta hatályban lévő törvény alapján a hűtlenkedőket a bíróság akár két évig terjedő börtönbüntetésre is ítélhette.




Műsor | Hírek | Közélet | Hírösszefoglaló, február 26.