Bukaresti Rádió

  • Full Screen
  • Wide Screen
  • Narrow Screen
  • Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size

Hírösszefoglaló, február 27.

E-mail Nyomtatás PDF

Romániában nincs magyarkérdés - mondta Klaus Johannis államfő tegnap Berlinben Angela Merkel német kancellárral folytatott megbeszélése után. Johannis arra az újságírói kérdésre, hogy tart-e feszültségek megjelenésétől a magyar kisebbséggel kapcsolatban, tekintettel a határon túli magyarok védelmére és érdekei képviseletére irányuló magyarországi törekvésekre, azt válaszolta: szokatlanul nagy érdeklődés tapasztalható magyar részről a határon túli magyar kisebbségekkel kapcsolatban, de Romániában nem érzik úgy, hogy ez fenyegetettséget jelent. A magyar kisebbségnek vannak politikai képviseletei, és ők a mi tárgyalópartnereink - mondta az államfő. Románia 2011 óta húzódó schengeni csatlakozásával kapcsolatban Klaus Johannis elmondta: Románia teljesítette a csatlakozás technikai feltételeit, készen áll arra, hogy hatékonyan biztosítsa a közösség külső határát, és Bukarest számít Németország támogatására. Merkel szerint nem lehet egyelőre megmondani, hogy sikerül-e még az idén lezárni a csatlakozási folyamatot. A román államfő berlini bemutatkozó látogatásán találkozott Joachim Gauck német szövetségi elnökkel is.

Két magyarellenes törvénytervezetet utasított el legutóbbi ülésén a szenátus - közölte Klárik László. Az RMDSZ szenátora elmondta: az egyik jogszabály az autonómiapárti megmozdulásokat, a másik pedig az “etnikai zászlók” nyilvános használatát büntette volna. Mindkettőt Bogdan Diaconu terjesztette a parlament elé tavaly, amikor még a Szociáldemokrata Párt tagja volt. Mindkét törvénytervezet esetében a képviselőházé a döntő szó. Klárik László szerint a felső házi szavazatok pozitív aránya azt bizonyítja, hogy a normalitás fele hajlik a parlament, a magyarság számára kedvezően viszonyulnak a demokratikus értékekhez.

Romániában lassú lépésekkel halad a kisebbségek jogainak gyakorlatba ültetése, és az Európai Unió intézményeinek is felül kell vizsgálniuk viszonyulásukat a nemzeti kisebbségek kérdéshez - mondta Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke erről tegnap a marosvásárhelyi Bernády György Közművelődési Alapítvány kisebbségekről szóló szemináriumsorozatán beszélt. Kelemen Hunor szerint Romániában számos előrelépés történt a nemzeti kisebbségek jogait szabályozó törvényi keret bővítése vonatkozásában, de ez a folyamat jelenleg stagnál. A megszerzett jogok megnyirbálására is vannak kevésbé átlátható intézkedések, és példaként a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem esetét említette meg. A szemináriumon részt vett Laurenţiu Ştefan, Klaus Johannis államelnök tanácsadója is, aki arról biztosította a résztvevőket, hogy az elnöki hivatal figyelni fog a törvényi keret alkalmazására és az intézmények működésére.

Kéréssel fordult a képviselőház házbizottságához Markó Attila. A Magyarországon tartózkodó RMDSZ-es politikus azt az ügyészségi jelentést szeretné megkapni az alsóháztól, amely alapján a parlament korábban jóváhagyta előzetes letartóztatását az úgynevezett Bica-dossziéban. Markó Atila a Facebook-oldalán azt is közölte, kíváncsi arra, hogy vajon az ügyészségi jelentésben szerepel-e az ártatlanságát bizonyító jegyzőkönyv. A dokumentum azt tanúsítja, hogy a politikus jelen sem volt a kárpótlási bizottságnak azon az ülésén, amelyen az ügyészségi vizsgálat tárgyát képező döntések születtek. Markó Attila emlékeztetett arra, hogy megkésve – már letartóztatásának jóváhagyása után – ismerhette meg a Bica-dossziét. Ez tartalmazta ülés jegyzőkönyvét is, amelyre hivatkozva utóbb kérte, hogy szűntessék meg az ellene indított bűnvádi eljárást. Kérésére lassan három hónapja nem kapott választ.

Zár alá került ma Elena Udrea több ingatlanja és néhány millió leje. A korrupcióellenes ügyészek hasonlóképpen jártak el a többi Bute-gála ügyben vádlott  estében is – adja hírül a Hotnews hírportál Marius Ştriblea ügyvédre hivatkozva. Újságírói kérdésre, hogy zár alá került-e a volt turisztikai minszter Nana községben vásárolt birtoka, Ştriblea nem tudott válaszolni.

Keményen bírálta Romániát az Amnesty International. Az emberjogi szervezet jelentésében a CIA-börtönök kérdésével, a romák diszkriminációjával és a szexuális kisebbségek helyzetével foglalkozik. A dokumentum említést tesz az állítólagos titkos CIA börtönökről is, amelyeket az Egyesült Államok működtetett Románia területén. Az Amnesty International bírálja Romániát a testi és szellemi fogyatékkal élőket ellátó intézményekben jegyzett körülmények miatt, és kiemeli Traian Băsescu volt államfő  tavaly februári megbélyegző beszédmódját a romákra vonatkozóan. A jelentés szerint Romániában még mindig korlátozzák a nők abortuszhoz való jogát.

Az Európai Bizottság is bírálja Romániát. Az unió végrehajtó szerve a román kormány pénzügyi politikájában észlelt folytonosság, előreláthatóság és tervezés hiánya miatt marasztalja el Bukarestet. A 2015-re vonatkozó országjelentés szerzői ugyannakkor értékelik a korrupcióellenes harcot, a jogrendszer megerősítését, illetve az adókönnyítések bevezetését a munka- és az egészségügyben. Az Európai Bizottság felrója a bukaresti kormánynak, hogy továbbra sem ért el látványos eredményt az áfa behajtásának javításában, és számos esetben indokolatlannak tekinthető adómentességet rendelt el.

Jingle:

Második napja Budapesten tartózkodik Philip Hammond brit külügyminiszter. Szijjártó Péter magyar külügyminiszterrel a bevándorlók kérdéséről, az ukrán válságról és az Iszlám Állam elleni harcról is beszéltek. Az ukrán helyzetet illetően mindkét miniszter csak a békés megoldást nevezte elfogadhatónak, és a minszki megállapodás tiszteletben tartására szólítottak fel minden felet.

Kritizálta Orbán Viktor magyar kormányfő oroszbarát politikáját a német közszolgálati televíziónak adott interjújában Klaus Johannis. A román államfő  az ARD kérdésére azt mondta, eltúlzottnak tartja azt, ahogyan Magyarország Oroszországhoz viszonyul és amit az európai partnerekkel művel.

Erőszakba torkollott a tüntetés tegnap késő este az ukrán nemzeti bank kijevi épületénél. Többen megsérültek, a rendbontásoknak a nemzeti gárda vetett véget, állítólag erőszakot alkalmazva. A jegybanknál történt rendbontásról mára virradóra adott hírt az ukrán és az orosz média. A jelentések szerint a jegybankelnök és helyettese távozását követelő, "pénzügyi Majdannak" nevezett tiltakozó akció még kedden kezdődött, és tegnap este kezdtek elfajulni a dolgok. Az éjszaka a helyszínre érkezett Arszen Avakov belügyminiszter is, és bejelentette: büntetőjogi eljárás indul a demonstráció feloszlatása ügyében. Közölte továbbá, hogy felmentette a körzeti rendőrparancsnokot, helyettesét pedig a vizsgálat végéig felfüggesztette teendői végzése alól.

Kalapácsokkal és fúrókkal vertek szét többezer éves műkincseket az Iszlám Állam harcosai Moszulban. Az esetről közzétett videóban egy férfi a rombolás előtt elmondja, hogy a Korán és Mohamed próféta nevében teszik ezt, és a bálványimádás bizonyítékait verik szét. Az Iszlám Állam a héten szintén Moszulban értékes kéziratokat égetett el, korábban pedig az ősi Ninive falait pusztították el.

Valóságos népirtást végzett az asszír keresztények között az Iszlám Állam. A dzsihadisták fogságában jelenleg mintegy 300 keresztény van, több mint száz embert megöltek közülük, 38 falujuk elnéptelenedett, házaik, iskoláik és templomaik sokaságát gyújtották fel a szélsőségesek a napokban. Egy vallási vezető szerint - akit a Firat News kurd hírügynökség idézett - mintegy ötezer keresztény a környékbeli városokban rejtőzött el.

Februárban javult a gazdasági hangulat a 28 tagállamból álló Európai Unióban és a 19 tagállamból álló eurózónában. Az Európai Bizottság közleménye szerint a fogyasztói hangulat jelentõsen javult, az építõiparban és az ipari szektorban kisebb javulás volt, míg a kiskereskedelmi és a szolgáltató szektorban romlott a hangulat. Az Eurostat szerint az Európai Unió tagországai közül Luxemburgban a legmagasabb az országos minimálbér, havi 1923 euró. A minimálbért megszabó 22 tagállam közül 10 országban a januári állás szerint havi 500 eurónál kisebb volt a minimálbér, 5 országban 500 és 1000 euró között volt, 7 tagországban pedig 1000 euró felett. A legkisebb minimálbért, 184 eurót Bulgáriában fizetik.

Időjárás:

Estig országszerte többnyire borús, csapadékos marad az idő, Moldvában helyenként ködöt jeleztek. A legmagasabb nappali hőmérsékleti értékek 9 és 17 fok között alakulnak. Holnap a maihoz hasonló csapadékos, enyhe időre kell számítani.  A nappali hőmérséklet csúcsértékei 8 és 16 fok között lesznek. Bukarestben most borús az idő és 14 fok van.




Műsor | Hírek | Közélet | Hírösszefoglaló, február 27.