Bukaresti Rádió

  • Full Screen
  • Wide Screen
  • Narrow Screen
  • Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size

Hírösszefoglaló, április 22.

E-mail Nyomtatás PDF

Elakadt az alkotmánymódosítás. Az új alaptörvény kidolgozásával megbízott parlamenti bizottság elnöke erre azután hívta fel a figyelmet, hogy a liberális Eugen Nicolaescu bejelentette: pártja kéri a dokumentum újratárgyalását „az alapelvektől”. Eugen Nicolaescu az igényt a „politikai körülmények megváltozásával” indokolta. Ezzel arra utalt, hogy a jelenlegi tervezet alapjait még akkor fektették le, amikor a régi Nemzeti Liberális Párt (PNL) a Szociáldemokrata Párttal (PSD) együtt kormányozott, és koalíciós pártként bizonyos kompromisszumokra kényszerült.

Az alkotmányszövegező bizottság elnöke, a kormányzó Szociáldemokrata Pártot (PSD) képviselő Ion Chelaru figyelmeztette kollégáját, hogy az alapelvekhez való visszatérés magát a folyamatot veszélyezteti most, amikor a testület a tervezet véglegesítésére készül. A miniszterelnök sürgős egyeztetésre hívta a pártokat, és felszólította a liberálisokat, hogy ne akadályozzák az alkotmánymódosítást. Az alkotmánymódosító bizottság tagjai abban állapodtak meg, hogy május 12-én ismét összeülnek, és megvitatatják, hogy van-e még értelme a testület tevékenységének.

 

A kormányfő szerint visszaállítják a Boc-komány idején levágott katonai nyugdíjakat. Victor Ponta ezt a mai kormányülésen mondta, hangsúlyozva: rendkívüli fontos, hogy Romániában, NATO-tagországként a hadsereg tagjainak javadalmazása megfelelő és kiszámítható legyen. A kormányfő egyúttal azt is elárulta, hogy hamarosan egyszerűbbé válik a román állampolgárok számára a Kanadába utazás. A vízumkényszer nem szűnik meg ugyan, de a jelenleginél sokkal egyszerűbb, elektronikus rendszerben szerezhető meg a beutazási engedély. Ponta megköszönte a kanadai miniszterelnök, Stephen Harper együttműködését, és reményét fejezte ki, hogy hamarosan változás állhat be az Egyesült Államok viszonylatában is.

 

A szenátus nagy többséggel elfogadta a politikai pártok és a választási kampányok finanszírozásáról szóló törvényt, amelyet Klaus Johannis államfő visszaküldött megfontolásra a törvényhozásnak. A felsőház plénuma szerint elfogadott változat szerint a pártok természetes és jogi személyektől kapott kölcsönökből finanszírozhatják a kampányukat. AZ átláthatóság érdekében a kölcsön nem téríthető meg három évnél hosszabb idő után, illetve kötelező lesz ebben az esetben a banki utalás. A változtatások közétartozik az is, hogy az Állandó Választási Hatóság ellenőrizheti a pártok bevételeit és kiadásait.

A párttörvény módosítása értelmében már három személy bejegyezhet egy új politikai alakulatot, miközben jelenleg 25 ezer tagot kell összegyűjteni az ország 18 megyéjéből. A jogszabály engedélyezi a helyi és regionális pártok bejegyzését is, amit a parlament korábban a szecesszionizmus veszélye miatt megtiltott. Nem kötelező ugyanakkor a pártokat a közigazgatási felosztás, azaz a megyék szerint szervezni. Egyúttal törölték azt a kitételt, amely szerint törölhetők a pártok jegyzékéből azok az alakulatok, amelyek a választásokon nem érnek el minimális szavazatszámot.

 

Elmarasztalta Romániát az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB), amiért 2008-ban a parlamenten kívüli kisebbségi szervezetek jelöltjeit hátrányosan érintő választási törvényt hozott - tudatta kedden az Agerpres hírügynökség.

Romániát a Török Nemzetiségűek Egyesületének (AET) képviselője, Danis Sabit panaszolta be Strasbourgban, amiért nem indulhatott a szervezet jelöltjeként a parlamenti választásokon.

Az Európa Tanács bírósági szerve a vizsgálat során megállapította, hogy a voksolás előtt alig hét hónappal olyan választási törvényt hoztak, amely előnyben részesítette a már korábban is parlamenti képviselettel rendelkező kisebbségi szervezeteket azáltal, hogy a többi hasonló szervezet választási részvételét többletfeltételek teljesítéséhez kötötte. Az EJEB kárpótlást nem ítélt meg, mert úgy értékelte, Románia elmarasztalása megfelelő erkölcsi elégtétel.

 

Vádat emelt Elena Udrea ellen a korrupcióellenes ügyészség. A regionális fejlesztési minisztert egyebek mellett három rendbeli megvesztegetéssel és hivatali visszaéléssel vádolják. A Traian Basescu volt államelnök bizalmasának számító Udrea az ügyészek szerint több közbeszerzési eljárás alkalmából a szerződés értékének 10 százalékát kitevő kenőpénzt kért üzletemberektől, illetve az általa vezetett minisztérium törvénytelenül finanszírozott közpénzekből egy ökölvívó gálát. Udreával együtt bíróság elé állították Ion Ariton volt gazdasági minisztert, aki több állami vállalatot kényszerített az ökölvívó gála szponzorálására.

 

Nem értékelhető fenyegetésként a NATO keleti szárnyának erősítése, amely „szerény mértékű" – hangsúlyozta az észak-atlanti szövetség európai főparancsnok-helyettese, Adrian Bradshaw. A brit tábornok Mircea Dusa román védelmi miniszter társaságában nyilatkozott a sajtónak, miután megtekintették a Galaţi térségében zajló Wind Spring 15 elnevezésű NATO-hadgyakorlatot. Az április 16-30 között zajló katonai manőverben 2200 román, amerikai, brit és moldovai katona vesz részt.

Bradshaw kifejtette: a keleti szárny védelmének erősítésével a NATO a szövetséges államok egységét akarja demonstrálni defenzív módon. A NATO a Krím félsziget tavaly márciusi orosz elcsatolása után kezdett rotációs hadgyakorlatokat a keleti tagállamok védelmi készültségének fokozása érdekében.

Azóta rendszeresen horgonyoz egy vagy több szövetséges hadihajó a román kikötőkben. Pár napja orosz hivatalosságok azzal fenyegettek, hogy Oroszország számára elsődleges célponttá válnak azok az országok, amelyek – köztük Románia – beengedik területükre a NATO rakétapajzs bizonyos elemeit.

 

JINGLE

Terrortámadást akadályoztak meg Párizsban. Egy vagy két templom ellen tervezett merényletet egy 24 éves informatikus-hallgató, akit vasárnap tartóztatott le a rendőrség Párizsban. jelentette be szerdán a francia belügyminiszter.

Az MTI szerint Bernard Cazeneuve sajtótájékoztatóján elmondta: a férfit megfigyelés alatt tartották a titkosszolgálatok, mert Szíriába készült, hogy csatlakozzon a dzsihádistákhoz. Gépkocsijában és a Párizs egy déli kerületében található lakásán fegyvereket, töltényeket, golyóálló-mellényeket, telefonokat és informatikai eszközöket foglaltak le a nyomozók.

 

Ferenc pápa a Le Canard Enchainé nevű francia lap tudósítása szerint nagyon diszkrét körülmények között fogadta ugyan Franciaország homoszexuális nagykövetjelöltjét, de egyértelművé tette, hogy nem hagyja jóvá a kinevezését.

Franciaország és a Vatikán között három hónapja tart a diplomáciai háború, miután a francia kormány a homoszexualitását nyíltan vállaló Laurent Stefaninit jelölte nagykövetnek.

A pápa most azonban egyértelművé tette, hogy nem hagyja jóvá Stefanini kinevezését, írja az MTI. Ugyanakkor úgy tűnik, hogy nem a katolikus hitét gyakorló diplomata szexuális irányultságával van elsősorban problémája, hanem azzal, hogy Franciaországban házasodási jogot kaptak a melegek. A pápa szerint ez a törvényt a francia kormány "erővel vitte át".

 

Milos Zeman cseh államfő szerint Oroszország nem fog katonai lépéseket tenni a Baltikumban, mert tudja, hogy ez öngyilkos döntés lenne. A balti államok, vagyis Észtország, Litvánia, és Lettország - amelyek hosszú ideig orosz irányítás alatt álltak, de ma már NATO-tagországok - aggódva figyelik az orosz szándékokat, amióta Ukrajna keleti részében fegyveres konfliktus tört ki az oroszbarát szakadárok és az ukrán kormányerők között, mert náluk is jelentős létszámú oroszajkú közösség él, mondta az MTI szerint Milos Zeman cseh elnök az AP hírügynökségnek adott interjújában.

Megerősítette ugyanakkor azt is, hogy nem ért egyet az Oroszországot sújtó nemzetközi büntetőintézkedésekkel, mert azok szerinte nem a kívánt hatást váltják ki, hanem annak ellenkezőjét.

 

Kedden éjfélkor a Szaúd-Arábia által vezetett arab katonai koalíció befejezte a légicsapásokat Jemenben. Helyettük új műveletet indít, amely a terrorelhárításra, a segélyezésre, a biztonság megteremtésére és a politikai helyzet megoldására fókuszál – derült ki a szaúdi tulajdonú al-Arabíja hírtévé adásából.

A műsorban felolvasott közlemény szerint a koalíció úgy látja, hogy a március végén, a jemeni húszi felkelők ellen indított, Határozottság Vihara fedőnevű művelet elérte céljait, ezért új műveletet indítanak A Remény Helyreállítása fedőnéven.

Ahmed Aszeri tábornok, dandárparancsnok és egyben az arab koalíció parancsnokságának szóvivője Rijádban kijelentette: A koalíció továbbra is meg fogja akadályozni, hogy a húszi milíciák terjeszkedjenek, vagy bármilyen katonai műveletet kezdeményezzenek Jemenben.

 

Egyetlen razzia során 298 pedofilt tartóztattak le Kolumbiában. A kétnapos országos akció keretében ugyanakkor 1187 elfogatóparancsot adtak ki olyan személyek őrizetbe vételére, akiket kiskorúak ellen elkövetett szexuális visszaélés gyanúsítanak.

A kolumbiai ügyészség szerint csak az idén 11,7 ezer olyan feljelentést kaptak, amely kiskorúakkal szemben elkövetett bűnügyekről szóltak, ezek nagy része éheztetésről, gyilkosságról, elhurcolásról és nemi erőszakról szóltak. Ebből 8,2 ezer feljelentés 14 éven aluliakkal szemben elkövetett szexuális erőszakról számolt be a hatóságoknak.

Az UNICEF szerint 2013-ban a szexuális bűncselekményekkel kapcsolatos orvosszakértői vizsgálatok 86 százalékát kiskorúak sérelmére elkövetett visszaélés miatt végezték el.

 

 

 

Már 220 ezren akarnak csatlakozni a magyar határ melletti mikroállamhoz – jelentette be Vít Jedlička a prágai Közgazdaságtudományi Egyetem zsúfolásig megtelt előadótermében. A cseh Szabad Polgárok Pártjának tagja Magyarországtól húsz kilométerre, egy Horvátország és Szerbia között található, hét négyzetkilométeres senkiföldjén alapította meg Liberland Szabad Államot. Jedlička elmondta: a regisztrációs rendszert meg kellett szüntetniük, mivel a kéttagú állami adminisztráció képtelen volt feldolgozni az adatokat, tizenötezer emailt meg sem tudtak nézni.

 




Műsor | Hírek | Közélet | Hírösszefoglaló, április 22.