Bukaresti Rádió

  • Full Screen
  • Wide Screen
  • Narrow Screen
  • Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size

Mozaik

Észpresszó

Kulturális magazinműsor, amelyben újjáéled a Bukaresti Rádióban hagyományosnak számító műfaj, a rádiószínház. Hagyományos, mert itt hangzott el a romániai magyar irodalom első nagylélegzetű hangjátéka: Sütő András és Hajdu Zoltán színdarabját, a Mezítlábas menyasszonyt itt sugározták 1950-ben.

Szerkesztő: Darvas Enikő

Mozaik, május 26 - XI. Magyar Zene Fesztiválja

E-mail Nyomtatás PDF

A bukaresti Balassi Intézet immár 11 esztendeje, hogy minden év májusában megszervezi a Magyar Zene Fesztivált. A 2005. tavaszán útjára indított előadóművészi fesztivál mára valóságos kulturális branddé vált Bukarestben, nemcsak a romániai fiatal muzsikusok és tanáraik, hanem a fővárosi zenekedvelő közönség körében is.

A négynapos komolyzenei verseny idei kiadásán 24 fiatal mérte össze tudását. A zsüri két első díjat és egy harmadik díjat osztott ki, s most is, mint mindig, volt közönség díj. Adásunk végén bejátsszuk a fesztivál egyik első díjasa, Ioana Ionescu előadásában Liszt Ferenc Eroica című transzcendens etűdjét.

A díjazottak gáláján külön meghívottként lépett fel Borsos Edith énekművész, a Magyar Zene Fesztivál egykori díjazottja és Horváth Edit zongoraművész, a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémia előadótanára. Ők Enescu-, Kodály-, Ligeti-, Liszt- és Orbán-dalokkal köszöntötték a 85 éves Bács Lajos karmestert, zeneszerzőt és pedagógust, a bukaresti rádiózenekar egykori karmesterét, aki a kezdetektől fogva a fesztivál egyik támogatója.

Műsorunkban Lajtha László több darabja is elhangzik Béres Melinda hegedű- és Horváth Edit zongoraművész  előadásában.

Hallgassák meg adásunkat:

 

Mozaik, május 19.

E-mail Nyomtatás PDF

A világon több mint 80 olyan általános földrajzi térképről tudnak, amely a 16. és a 19. század között nyomtatásban jelent meg, és önállóan ábrázolja Erdélyt. Petelei Klára történész-levéltáros és Tamás Sándor térképgyűjtő valamennyit egy kötetbe foglalta, és a magyarországi Bethlen Gábor Alap, illetve a Román Kulturális Minisztérium támogatásával három nyelven megjelentette Descriptio Transylvaniae, azaz Erdély ábrázolása címmel. Az igényes kivitelezésű albumot nemrégiben mutatták be Aradon, ahol kiállítást is rendeztek a könyvben szereplő térképek reprodukcióiból. Tamás Sándorral és a kiadványt lektoráló Gróf Lászlóval, a Brit Királyi Földrajzi Társaság tagjával Pataky Lehel Zsolt beszélgetett.


Ezt követően a bukaresti Balassi Intézetben megnyílt Befejezetlen gondolatok című kiállítás kapcsán hallhatnak interjút Molnár Krisztina marosvásárhelyi képzőművésszel. A tárlaton 23, különböző műfajban alkotó, magyar, román, német, illetve a világ több pontján élő erdélyi képzőművésznő mutatja be az anyasággal járó ambivalens érzéseit, a felemelő és magasztos pillanatokat ugyanúgy, mint a negatív gondolatokat, félelmeket.

Hallgassa meg!

Mozaik, május 12 - Beszélgetés Antal Sándor brácsaművésszel

E-mail Nyomtatás PDF

Antal Sándor csíkszeredai születésű, jelenleg Bécsben élő muzsikust nemrégiben Bukarestben hallhattuk zenélni Matei Ioachimescu fuvolaművész és Tina Žerdin hárfaművész társaságában. A ritka formulájú trió kilencállomásos romániai koncertkörútjának a fővárosi evangélikus-lutheránus templom volt az egyik helyszíne.

Mozaik, május 5-e

E-mail Nyomtatás PDF

Adásunkban Pataky Lehel Zsolt két budapesti színésszel, Szabó Kimmel Tamással és Jordán Adéllal beszélget. Ők voltak az Aradon nemrégiben bemutatott Bagoly és Cica című vendégelőadás főszereplői. Az Orlai Produkciós Iroda  vígjátéka nyolcvan perces kacagtató élményt nyújtott az aradiaknak.

Adásunk második felében Benyovszky Anna konzullal, Magyarország Bukaresti Nagykövetségének Konzuli Osztály vezetőjével beszélgetünk családja híres felmenőiről és konzuli tevékenységéről. Benyovszky Anna első külszolgálatát teljesíti Bukarestben. A konzuli munka nemcsak sok felkészülést és tudást követel meg a tisztség viselőjétől, hanem közvetlenséget, az emberek problémáinak megértését is feltételezi.

 

Mozaik, április 28 - A székelyek márpedig Madagaszkárra költöznek

E-mail Nyomtatás PDF

A magyar ember mindig vágyott a mesés, távoli tájakra. Benyovszky Móric a XVIII. század nagy magyar utazója volt, 1774-ben, francia megbízásból, megalapította Madagaszkár szigetén a Louisbourg nevű települést, és ezzel gyarmatosította az addig független szigetet, mi több, a bennszülöttek 1776-ban királyukká választották. A Bukarestben élő Márton Zoltán fotográfus nyomába eredt a sziget első királyának: mi van meg még abból, ami Benyovszkyt arra késztette, hogy harcra keljen érte és halálát lelje e szigeten.

Ezekkel a szavakkal hirdette meg múlt keddi programját a bukaresti Balassi Intézet, amely Márton Zoltán fotókiállítása mellett helyet adott A székelyek márpedig Madagaszkárra költöznek című irodalmi estnek is.

1 / 34