Bukaresti Rádió

  • Full Screen
  • Wide Screen
  • Narrow Screen
  • Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size

Szerkesztőség

Ágoston Hugó

E-mail Nyomtatás PDF

Ágoston HugóÁgoston Hugó közíró.

Jelentős szerkesztői és közírói munkásságot tudhat maga mögött. Az Erdélyi Napló, A Hét, illetve a Pulzus szerkesztőjeként működött, a Provincia főmunkatársa volt, a Krónika vezető szerkesztője és a napilap felmérése szerint egyik legnépszerűbb szerzője volt, az Erdélyi Riport főmunkatársa.

Bukarestben él, a Román Rádió igazgatótanácsának tagja.

Több szakmai díjat is elnyert, köztük a Magyar Újságírók Országos Szövetségének Aranytoll díját is, amelyet a magyar újságíró szakma egyik legrangosabb díjaként tartanak számon.

Ambrus Attila

E-mail Nyomtatás PDF

A Brassói Lapok szerkesztője, 1993-tól felelős szerkesztője. 1997-99. között a MÚRE írott sajtó osztályának elnöke, majd a MÚRE elnöke, az Erdély felfedezése c. riportkötet-sorozat elindítója.

Két ál-krimijét (A vénasszony és a halál, Az éjszaka véreskezű fantomja) a Brassói Lapok közölte folytatásokban. Írásai a hazai lapokban jelentek meg. A marosvásárhelyi, utóbb a kolozsvári és a bukaresti rádió tudósítója, az Új Magyar Szó munkatársa.

A MÚRE elnöke, a Brassói Apáczai Csere János Közművelődés Egyesület vezetőségi tagja. Alapító tagja az RMDSZ székelytamásfalvi szervezetének és a brassói MADISZ-nak (1990), amely elnöke is volt.

Bíró Béla

E-mail Nyomtatás PDF
biro_bela_kicsiÚjságíró, egyetemi professzor.

1988-ig a Megyei Tükör újságírója, 1988-90. között fordító, a Brassói Lapok szerkesztője. 1996-2002-ben a Bukaresti Egyetem Hungarológia katedrájának adjunktusa, 2002-től a Sapientia ? Erdélyi Magyar Tudományegyetem docense, majd professzora.

Életműve: Legenda a kerek egészről (Bp., 1977); A tragikum tragédiája (Buk., 1984); A gyűlölet terhe (Bp., 2000); Véges végtelen (Bp., 2002), A füst árnyéka (Csíksz.); Határokon innen és túl (Csíksz., 2005); Drámaelmélet (Kv., 2005); A tragédia paradoxona (Bp., 2008).

Szakmai elismerései: A filológiai tudományok doktora ( 2001), a 2000 c. folyóirat nívódíja (1996), az év legjobb irodalomtudományi munkája (2003), Szabad-sajtó díj (1999), MÚRE nívódíj (2006). Soros- és Domus-ösztöndíjas.

Társadalmi munkássága: RMDSZ kongresszusi küldött, az MTA köztestületi tagja (2004).

Darvas Enikő

E-mail Nyomtatás PDF

Darvas EnikőCsíkszeredában születtem, a Bukaresti Egyetem keretében működő Hungarológia Tanszéken végeztem tanulmányaimat. 1998-tól dolgozom a Bukaresti Rádióban, a híradó mellett a Mozaik című kulturális magazinműsort szerkesztem. 2006-ban Zsehránszky Istvánnal közösen elindítottuk a Rendetlen feltámadás című rádiószínház rovatot, amelynek célja feléleszteni a "papírsírban" heverő színdarabokat. A rendes feltámadás a színpadon lenne, a rádiós rovat talán egy lépést jelent az elfelejtett, félretett darabok számára ebbe az irányba.

 

icon-13Írjon Darvas Enikőnek!

Forró László

E-mail Nyomtatás PDF

Bukarestben születtem, a fővárosi Ady Endre Elméleti Líceumban végeztem 1986-ban.

2001-től vagyok a szerkesztőség tagja, kezdetben hírszerkesztőként dolgoztam. Később a híradó mellett európai uniós tájékoztató műsort szerkesztettem, az utóbbi években a Hétköznapok című műsort szerkesztem.

 

icon-13Írjon Forró Lászlónak!

Horváth Andor

E-mail Nyomtatás PDF
horvath_andor_kicsi

Szerkesztő, esszéíró, fordító, egyetemi docens.

1966-70 tanár a tordai Mezőgazdasági Líceumban; 1970-83: a bukaresti Hét szerkesztője főszerkesztő-helyettese, 1983-90: a Művelődés szerkesztője, 1990-92: a Művelődési Minisztérium államtitkára, 1992 ? adjunktus, majd docens a BBTE Bölcsészettudományi Karán. 1995-től a Korunk főszerkesztő-helyettese.

Életműve:

Saját kötetei: Dávid parittyája (esszék Buk., 1979), Nyomunkban a hírözön (publicisztika Buk., 1982), Montaigne köpenye (esszék Buk,. 1985), A szent liget (tanulmányok a görög tragédiáról, Kv., 2005), Golyóstoll. Egy értelmiségi jegyzetfüzetéből 1980-1982 (publicisztika Marosvásárhely, 2006). Fordítások: Robert Escarpit: A könyv forradalma (Buk., 1973), Korszellem és önismeret (Válogatás a két világháború közötti román esszéirodalomból. Buk., 1988), Andrei Pleşu: Tescani napló (Kvár., 2000), Tanúskodni jöttem (Válogatás a kát világháború közötti román emklékirat- és  naplóirodalomból. Kvár., 2003).

Külföldön: Brassai: Letters to my parents (1920-1940) (Gallimard, Párizs, 2000 Utószó).

Kutatási területe: világirodalom.

Szakmai elismerése: a Román Írószövetség debüt-díja (1979).

Társadalmi munkássága: a romániai Soros Alapítvány alapító tagja (1990), Orsz. Tanácsának tagja (1990-2000). A Bolyai Társ. elnöke (1994-1998), a Kolozsvár Társ. alelnöke (2005-).

Márton Evelin

E-mail Nyomtatás PDF

evelin_kicsiKolozsváron születtem 1980 márciusában, ugyanitt a Babeş-Bolyai Tudományegytemen szereztem történész-művészettörténészi diplomát. 2002-től dolgozom Bukarestben, a rádió magyar szerkesztőségének kötelékében pedig 2005 júniusától.

A híradó mellett szerkesztettem a szombati kulturális-szórakoztató, valamint a vasárnapi egyházi műsort. 2007 végén indítottuk el Bogdán Tiborral közösen az Észpresszót, mely a hallgatók szombat délutánját hivatott vidámabbá tenni. Ezt a műsort Tibi azóta is vezeti és szerkeszti.

Ugyancsak 2007-ben indult a Magyar Zenei Lexikon, mely rovatnak, a szórakoztatás mellett az a célja, hogy betekintést nyújtson a régi, illetve a kortárs magyar könnyűzene világába. Jelenleg gyermeknevelési szabadságon vagyok, de a Zenei Lexikonnal hétköznaponként továbbra is jelentkezem.

A rádiózásról csak annyit mondhatok: annak ellenére szeretem művelni, hogy szívesebben írok, mint beszélek Laughing

 

icon-13Írjon Márton Evelinnek!

Molnár Gusztáv

E-mail Nyomtatás PDF

Filozófus, egyetemi oktató. 1971-87 között a bukaresti Kriterion Könyvkiadó szerkesztője volt, 1989-90-ben a budapesti Magyar Napló rovatvezetője. 1990-91-ben a Budapesti MEH.-nál kormányfőtanácsos.

1991-2003: a Bp.-i Teleki László Alap. Főmunkatársa; 2000-2002: a kolozsvári Provincia című, kétnyelvű lap társfőszerkesztője, 2006-tól a nagyváradi PKE docense.

Életműve: Alternatívák könyve I-II. (Kv., 2007), Transzcendens remény. A Límes-kör dokumentumai 1985-89. (Csíkszereda), geopolitikai szöveggyüjtemény ( társsz., Bp., 2002), Problema transilvană (szerk., Iaşi, 1999), Ó Anglia, Anglia... Esszé az angol forradalomról (Buk., 1984), Az elmélet küszöbén (Buk., 1976). Tanulmányok: Centrum és periféria az új Európában (2003), Az erdélyi kérdés (Kv., 1977).

Kutatói területe: politikafilozófia, geopolitika.

Szakmai elismerése: a politikatudományok doktora (Bp., 1996)

Társadalmi munkássága: a Magyar Írószövetség, a Magyar Atlanti Tanács, az Erdélyi Magyar Filozófiai Társ. tagja.

Oláh-Gál Elvira

E-mail Nyomtatás PDF

1998-tól rendszeresen közöl életműinterjúkat a Székelyföld folyóiratban. Ezek egy része megjelent az Academica Transsylvanica kötetben (Csíkszereda, 2007). 1990-től számos rádióriportot, interjút készít a térség legjelentősebb eseményeiről, legjelesebb személyiségeiről. 2000-től munkatársa a Moldovai Magyarság című havilapnak; 2005-től munkatársa a Csíki Hírlap c. Napilapnak, 2002-től pedig a Kossuth Rádió Határok nélkül című műsorának.

  • 1979-1989: középiskolai tanár Csíkszeredában,
  • 1990-1995: a Marosvásárhelyi Rádió csíkszeredai tudósítója,
  • 1995-2000: a Hargita Megyei Önkormányzat sajtóreferense,
  • 1995-től a Bukaresti Rádió (Magyar Adás) tudósítója, riportere,
  • 1996-2001: a Duna Televízió tudósítója,
  • 2002-től a Magyar Rádió tudósítója.

Elismerései:

  • MÚRE Rádió nívódíj (Marosvásárhely 1995), Székelyföld-díj (Csíkszereda 2000), MÚRE nívódíj (Árkos 2002), Bálint András-díj (Csíkszereda 2005), 80 éves a Magyar Rádió ? elnöki jutalom (Bp. 2005).
  • Soros Ösztöndíj a Szabad Európa Rádiónál, Münchenben (1992); Újságiró szeminárium a Katolische Medien Akademie szervezésében ? München (1998).

Stanik István

E-mail Nyomtatás PDF
Stanik István

Stanik István szerkesztő, vállalkozó.

Szakmunkás, majd gyakorlati oktató, 1985-től a nagyváradi Fáklya ifjúsági rovatának vezetője. 1988-ban politikai okok miatt eltávolítják a sajtóból, féregírtóként dolgozik. 1989. december 22-én beválasztják a Bihari megyei Nemzeti Megmentési Front első vezetőségébe.

  • 1990: a Bihari Napló és a Kelet-Nyugat főszerkesztője, 1991 augusztusáig a BN kiadóvállalat igazgatója.
  • 1991-96: a nagyváradi Ady Endre Sajtókollégium tanára és igazgatója,
  • 1996 ? az Erdélyi Magyar Ki Kicsoda főszerkesztője,
  • 1992-2000: a Krónika felelős szerkesztője,
  • 2002-2004: az Erdélyi Riport heti hírmagazin főszerkesztője.
  • 2005-ben az RMDSZ Elnöki Hivatal és Markó Béla miniszterelnök-helyettes kommunikációs tanácsosa.
  • 2005-2007: az Új Magyar Szó kiadóigazgatója, majd főszerkesztője.
  • 2007-től a román közszolgálati rádió magyar és német adásának főszerkesztője, a Román Televízió igazgatótanácsának a tagja.

Több száz riportot, interjút, publicisztikát  közölt a hazai sajtóban. A Bihari Napló, Kelet-Nyugat, Média, Erdélyi Napló, Erdélyi Riport, Új Magyar Szó és az Erdélyi Ki Kicsoda, a Scripta Kiadó és az Ady Endre Sajtókollégium alapítója. A MÚRE alapítótagja  és alelnöke (1990-96). Spectator-díjban (2003) és Szabadsajtó-Díjban (2006) részesült.

 

icon-13Írjon Stanik Istvánnak!

Székedi Ferenc

E-mail Nyomtatás PDF

szekedi_ferenc_kicsiSzerkesztő, műfordító, publicista.

1971-ben a Hargita című lapnál kezdi pályafutását. A Hargita Kalendáriumok szerkesztése mellett számos helyi kiadványt ír vagy szerkeszt, több magyarul megjelent természettudományos és műszaki könyvet gondoz. 1990-ben az RMDSZ felkérésére újraindítja a Csíki Lapokat. 1992-96: a megyei tanács tagjaként a az emberjogi bizottság vezetője, 1993-ban megindítja a Csíkszereda havilapot, 1994-99 az RMDSZ csíki szenátori irodáját vezeti. 1994-2006: a Csíki Tv főszerkesztője. 1994-től a Romániai Magyar Szó munkatársa, 2005-től az Új Magyar Szó és az Erdélyi Riport főmunkatársa, 2006-tól a bukaresti közszolgálati rádió magyar adásának publicistája. 2005-től a csíkszeredai Sapientia egyetem médiaoktatója.

Fordítások:

Romulus Guga: A bolond és a virág, Kellemes ünnepeket! (Buk., 1983), Mircea Nedelciu: Módosító javaslat a birtoklás ösztönéhez (Buk., 1985), Bedros Horasangian: Magányos ló az autópályán (Buk., 1989), Látvány és gondolat (esszéfordítások a romániai avantgárd képzőművészeti törekvésekről (Buk., 1991). Szekértábor a Szármány hegyén ( a gyergyószárhegyi Kriterion írótalálkozók román nyelvű dokumentumainak a fordításai (Kvár., 2008. Publicisztikai kötetei: Hétköznapok, délibábok (1996), A Hold másik oldala (1999), Zsögödből a világ (2001), A nagy erdélyi játszma (2006). Képző- és fotóművészeti írásai: Az élet hitelével című önálló kötetben ( Monográfia Antal Imre gyímesi festőművészről, 2002), valamint több mint száz képző és fotóművészeti katalógusban jelentek meg. Hoki a Hargita alján címmel könyvet szerkesztett a hetvenöt éves csíkszeredai jégkorongozásról (2004), mintegy kéttucatnyi székelyföldi vonatkozású dokumentum- és riportfilm szerkesztője.

Szakmai elismerései: Pro Urbe díj (1996), Kényelmetlen kérdések című, a Csíki Tv közvetítette közéleti beszélgető műsorát 1996-1999 között évente a legnézettebb műsornak járó Közönség-díjjal jutalmazták, 2008-ban a Hargita megyei sporttanács különdíjjal tüntette ki.

Társadalmi munkássága: A Márton Áron Alap. és a Kriterion Alap. kuratóriumi tagja, az utóbbi ügyvezető igazgatója , az EME, az Erd. Szépmíves Céh és a Szociál-ergonómiai Társ. tagja, az RMDSZ csíki elnöke (1991-1994), megyei tanácsosa (1992-96).

Székely Ervin

E-mail Nyomtatás PDF

1957. augusztus 19-én születtem Nagyszalontán. Jogász-újságíró vagyok, a Magyarázom a rendszerváltást, Az Andropov-terv és a Műember című kötetek szerzője.

2009 januárja óta a Bukaresti Rádió szerkesztője vagyok, és a Parlamenti Napló, valamint a Dzsessztétika rovatokat vezetem.

 

icon-13Írjon Székely Ervinnek!

Szerkesztőség