Hírösszefoglaló, január 22.

Nyomtatás

Előállíttatta a korrupcióellenes ügyészség az alkotmánybíróság egyik tagját. Toni Greblát azzal gyanúsítják, hogy befolyásával üzérkedett, 2013-ig szenátorként, majd alkotmánybíróként. A Mediafax hírügynökség ügyészségi forrásokból úgy tudja, Grebla többek között egy 5-ös szériájú BMW-t, a 2012-es parlamenti választások előtt kampányanyagokat, illetve – a feleségének ajándékba adott – női ruhákat kapott Ion Bircina üzletembertől. Cserébe megígérte, hogy közbenjár különböző hivataloknál Bircina cégei ügyében.

Toni Grebla 2013 előtt a jelenleg is kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) szenátora volt. Az ügyészség szerint a politikus alkotmánybíróvá választása után is folytatta a befolyással való üzérkedést.
Szintén ma a Legfelsőbb Bíróság és Semmítőszék 30 napos előzetes letartóztatásba helyezte Cristian David volt belügyminisztert. A liberális Tariceanu-kormány (2004-2008) egykori tárcavezetőjét azzal gyanúsítják, hogy összesen félmillió euró kenőpénzt kapott. Cserébe megígérte egy magánszemélynek, hogy közbenjár telek-visszaszolgáltatási ügyében a Buzau megyei prefektusnál.

A volt államelnök neve 68 bűnügyi aktában szerepelt az elmúlt tíz évben, és ebből hét esetben még vizsgálódik az illetékes vádhatóság - közölte a legfőbb ügyészség. Újból megnyitották például azt az aktát, amelyben zsarolás gyanújával vizsgálódnak. Az ügyészség azt követően döntött így, hogy véget ért az államelnök mandátuma, és nem élvez mentelmi jogot. Traian Basescut Gabriela Firea szociáldemokrata szenátor jelentette fel, miután egy televíziós nyilatkozatban kijelentette, hogy inkább a polgármester férjével foglalkozna, akinek a hivatalában gyanús dolgok történnek, és lehet, hogy egy napon nem találja otthon, utalva ezzel arra, hogy letartóztathatják. Az elmúlt tíz évben nagyobb sajtóvisszhangot kiváltott Flotta-ügyben nem folyik vizsgálat az ex-elnök ellen.

A nemzeti bank felügyeleti alelnöke szerint bankcsődre kell számítani a frankhitelek lejre váltása esetén. Nicolae Cinteza erről azon a parlamenti meghallgatáson beszélt, amelyen a svájci frank árfolyamának ugrásszerű növekedésére keresték a megoldást. A bankok ügyfelei azt kérik, hogy a kölcsönöket a hitelfelvételkor érvényes vagy annál legfeljebb húsz százalékkal magasabb árfolyamon váltsák át lejre. A kormány nem ellenzi ezt a megoldást, de Darius Valcov pénzügyminiszter szerint ezt nem lehet törvényben előírni, erről a bankoknak kell megegyezniük ügyfeleikkel.
Romániában hat bank összesen 75 ezer lakossági ügyfelét érinti a svájci frank váratlan megerősödése. Közülük mintegy 25 ezer ingatlanhiteles, kétharmaduk úgynevezett fogyasztói hitelt vett fel – derült ki a parlamenti meghallgatáson az ellenzéki Andrea Paul felszólalásából.

A Maros megyei prefektusi hivatal ötezer lejes bírságot rótt ki Erdőszentgyörgy polgármesterére, mert megtagadta a magyar és a székely zászló eltávolítását egy főtéri épületről. Az egyházi tulajdonban lévő épületben működik az RDMSZ irodája, melynek helyi szervezetét éppen a polgármester, Csibi Attila Zoltán vezeti. A politikus a Székelyhon portálnak elmondta, a bíróságon fogja kérni a jegyzőkönyv érvénytelenítését, és a zászlók a helyükön maradnak. Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros megyei elnöke a magyarság szándékos zaklatásaként értékelte a prefektus által kirótt pénzbírságot.

Ma van a Magyar Kultúra Napja. 1823-ban ugyanis ezen a napon tisztázta le Kölcsey Ferenc nemzeti imánkat, a Himnuszt a Szatmár megyei Csekén. Az évfordulóra Románia magyarlakta településein is rendezvények sokaságával emlékeznek. A bukaresti magyar kulturális intézetben, 19 óratól a Budapesten élő Csörsz Rumen István Tinódi Lantos Sebestyén énekeiből összeállított programmal köszönti a Magyar Kultúra Napját. Az irodalomtörténész, Kobzos Kiss Tamás egyik legrégebbi tanítványa, a Musica Historica együttes vezetője. Fontos küldetésének érzi a régi magyar énekköltészet népszerűsítését.

A legfelső bíróság jogerősen felmentette Klaus Johannis államfőt az összeférhetetlenség vádja alól, elutasítva a tisztségviselők vagyonosodását ellenőrző Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) fellebbezését. Az ANI 2013-as jelentése azt kifogásolta, hogy Iohannis Nagyszeben polgármestereként két, önkormányzati tulajdonban lévő vállalat igazgatótanácsának is tagja volt. A polgármester tagadta, hogy a helyi piacokat működtető vállalat vezetésében részt vett volna, a víz- és csatornaszolgáltató vállalat pedig szerinte olyan regionális - több települést kiszolgáló - közmű, amelyre nem vonatkozik az összeférhetetlenségi tiltás. A legfelsőbb bíróság elfogadta az egykori polgármester érvelését, megmentve az országot egy alkotmányértelmezési vitától. Nem világos ugyanis, hogy az időközben elnökké választott Iohannis folytathatta-e volna mandátumát az elnöknek kijáró mentelmi jogra hivatkozva.

A Legfelsőbb bíróság január 27-re halasztotta az ítélethirdetést a hazaárulás néven elhíresült perben, amelyben Nagy Zsolt és Codruţ Şereş egykori miniszterek is vádlottak. Nagy Zsolt, volt távközlési tárcavezetőt tavaly decemberben első fokon felmentették a hazaárulás vádja alól, de bűnszövetkezetben való részvételért ötéves szabadságvesztésre ítélték. Ugyanebben az ügyben Codruţ Şereş, a Tăriceanu-kormány volt gazdasági minisztere bizalmas információk kiszivárogtatásáért hat év letöltendő börtönbüntetést kapott. Mindkét vádlott ártatlannak vallotta magát és fellebbezett. A január 27-re várható ítélet jogerős lesz.

Befogadta az új magyar nagykövetet Washington. Szemerkényi Réka elfogadó nyilatkozatát szerdán adta át az Egyesült Államok külügyminisztériuma Magyarország washingtoni nagykövetségének – közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium sajtófőosztálya. A tárca közleménye szerint az erre vonatkozó kérelmet tavaly november 21-én nyújtották be, tehát az eljárás pontosan megfelel az átlagos két hónapos amerikai időtartamnak. Colleen Bell, az Egyesült Államok új budapesti nagykövete szintén szerdán adta át megbízólevelét Áder János köztársasági elnöknek.

Nem talált elég bizonyítékot a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) ahhoz, hogy a polgári jogok megsértése miatt vádat emeljenek az ellen a fehér rendőr ellen, aki augusztusban a missouri Fergusonban lelőtt egy fegyvertelen fekete fiatalt. Hivatalos források szerint az FBI lezárta a nyomozást és következtetéseit eljuttatta az igazságügyi miniszterhez, amely a vádemeléssel kapcsolatos végső döntést meghozza.
Darren Wilson rendőr augusztus 9-én St. Louis egyik elővárosában, Fergusonban lőtte agyon a fegyvertelen, afroamerikai, 18 éves Michael Brownt. Az illetékes vádesküdtszék novemberben úgy döntött, hogy nem állítja bíróság elé Wilsont. Ezt követően zavargások törtek ki Fergusonban, s az Egyesült Államok számos városában hónapokon át polgárjogi megmozdulásokat tartottak.

A Délkelet-Ukrajnában harcoló felek kivonják a nehézfegyvereket a frontvonal körüli ütközőzónából, amelynek kijelölését a tavaly Minszkben kötött tűzszüneti egyezmény írja elő - jelentette be a német külügyminiszter szerda éjjel Berlinben az orosz, az ukrán és a francia diplomácia vezetőjével folytatott megbeszélése után.
Frank-Walter Steinmeier a röviddel éjfél előtt véget ért egyeztetés után elmondta: mindenki belátja, hogy ami az ukrajnai válsággócban zajlik, az "nem mehet így tovább", és nemcsak az öldöklést kell megállítani, hanem "lehetőségeket kell keresni" a térségben élők helyzetének javítására.
Közben ma reggel tizenhárom polgári személy meghalt, és többtucatnyian megsebesültek, amikor ismeretlen támadók aknagránátot lőttek ki a kelet-ukrajnai Donyeck egyik zsúfolt villamosmegállójára – jelentette az orosz állami hírügynökség.

Törlik Kubát a terrorista országok listájáról. Havannában megkezdődtek a megbeszélések az amerikai és a kubai küldöttség között a utazási kérdésekről és a diplomáciai kapcsolatok helyreállításának előkészületeiről. Erre Havannába érkezik Roberta Jacobson, az USA külügyminisztériumának latin-amerikai államtitkára. Személyében 35 éve látogat a legmagasabb rangú amerikai kormányhivatalnok a szocialista szigetországba.
A kubai központi pártlap, a Granma a tanácskozás megkezdése előtt ismertette a kubai álláspontot egy meg nem nevezett havannai külügyi illetékesre hivatkozva. A cikkből kiderül, hogy Havannát a migráció témája mellett különösen az amerikai embargó megszüntetése foglalkoztatja, illetve Kuba törlése a terrorista államok listájáról. Washington jelezte már, hogy a feketelista felülvizsgálata már folyamatban van, és törölhetik róla Kubát még a nagykövetségek újranyitása előtt.

Mintegy 84 millió euró kártérítést fizetett a Costa Concordia tulajdonosa. Az adatokat a Costa Crocierét képviselő ügyvéd nyújtotta be az olaszországi bíróságon annak bizonyítására, hogy a hajótársaság nem feledkezett meg a toszkán Giglio-szigetnél három évvel ezelőtt történt tragikus balesetben érintettek kárpótlásáról. A genovai székhelyű hajózási vállalat a tengerjárón utazó 4229 utasból és legénységből eddig 3587 személy után fizetett kártérítést. A kártérítésben részesültek között vannak az áldozatok családjai, valamint a túlélők is.