Hírösszefoglaló, május 11.

Nyomtatás

Victor Ponta szerint Románia háborút visel - bár nem konvencionális fegyverekkel, mint Ukrajna - azok ellen, akik energetikai, illetve kibernetikai biztonságát veszélyeztetik - erről egy bukaresti háromnapos kiberbiztonsági találkozó megnyitóján beszélt ma a kormányfő. A 17 közép- és délkelet-európai ország szakértőinek és húsz amerikai szoftvercég képviselőinek részvételével zajló rendezvényen Bruce Andrews, az Egyesült Államok kereskedelmi miniszterének helyettese a digitális protekcionizmus ellen emelt szót. Úgy vélte, hogy a gazdasági fejlődést korlátozzák azok a nacionalista törvények, amelyek a helyi iparnak próbálnak versenyelőnyt biztosítani. Bogdan Aurescu külügyminiszter a térség országainak szorosabb kibervédelmi együttműködését sürgette.

A magyar Igazságügyi Minisztérium újra megerősítette, hogy nem kapott semmilyen megkeresést vagy tájékoztatást azzal kapcsolatban, hogy Markó Attila volt romániai parlamenti képviselő ellen európai elfogatóparancsot adtak ki. Ugyanakkor a szaktárca nem illetékes a volt tisztségviselő kiadatásáról dönteni, ez a Budapesti Fővárosi Törvényszék hatáskörébe tartozik. Ezt az Igazságügyi Minisztérium sajtóosztálya közölte rádiónkkal. Szerkesztőségünk megkereste az Országos Rendőr Főkapitányságot is ebben az ügyben, azonban tőlük egyelőre semmilyen tájékoztatást nem kaptunk.

Jövő hónapban bocsátják közvitára az új tanügyi törvényt- jelentette be Sorin Cîmpeanu oktatási miniszter. A tárcavezető azt mondta, az új jogszabály egyik legfontosabb pontja a középiskolai felvételi visszavezetésének kérdése. Úgy véli, ezen a téren nem lesz egyszerű mindenki által elfogadható megoldást találni, de arra törekednek majd, hogy minden javaslatot összesítsenek, hiszen fenntartható, stabil rendszert csak széles konszenzus mellett lehet bevezetni. Sorin Cîmpeanu múlt héten vetette fel először, hogy a szakszervezetekkel megállapodásra jutottak egy új oktatási törvény bevezetéséről. A miniszter az év végét szabta határidőként az új jogszabály véglegesítésére.

Mától várják az oktatási intézmények azokat a szülőket, akik ősztől óvodába szeretnék járatni gyermekeiket. Ezzel párhuzamosan, április 27-től azok a szülők nyújthatják be jelentkezési iratcsomóikat az óvodákhoz, akiknek gyermekei felsőbb csoportokba kerülnek. A minisztérium honlapján közzétett közlemény szerint a 2015-2016-os tanévre összesen 665 ezer állami óvodai helyet hagytak jóvá (ebbe beletartoznak a kis, közép és nagycsoportok is). A beiratkozások egy hétig tartanak, ezt követően egy bizottság elemzi a leadott kéréseket, majd június 5-én kifüggesztik az eredményeket. Amennyiben több kérés érkezik egy óvodához, mint amennyi a rendelkezésre álló helyek száma, pontrendszer alapján döntenek a sorrendről. A szülőknek jogukban áll fellebbezni. A beiratkozások procedúrája augusztus 1-én zárul. 

Tartható az autonómia törvénytervezet parlamenti benyújtásának szeptemberi határideje, jelentette be sajtótájékoztatón Márton Árpád. A háromszéki parlamenti képviselő szerint a szeptember az egyedüli racionális időpont, jelenleg ugyanis el kell indítani az RMDSZ-t a kongresszus utáni új úton, illetve a parlamentben is a választási törvények munkája zajlik. Márton Árpád szerint a munkabizottság sepsiszentgyörgyi ülésén áttekintették az MPP által megfogalmazott módosításokat illetve összegezték a közvitára beérkező javaslatokat. Megfogalmazódott többek között népszavazás révén jelöljék ki Székelyföld határát. A háromszéki képviselő szerint a tervezet közvitája folytatódik, annak nem volt megszabva határidő, ezért továbbra is várják a véleményeket, például az rmdsz.ro honlapon kommentekben. Fontos lenne, hogy olyan autonómia tervezet készüljön, amely a magyar közösség legszélesebb rétege által elfogadott lehet, véli Márton Árpád.

A Nemzeti Liberális Párt társelnöke, Alina Gorghiu szerint a székelyföldi autonómia nem képezheti alku tárgyát az RMDSZ-szel folytatandó tárgyalások során. A politikust a Székely Hírmondó napilap kérdezte meg azzal kapcsolatban, hogy a Klaus Johannist elnöki tisztségbe juttató ellenzéki párt bizalmatlansági indítványt készít elő a parlamentben, és ennek támogatásáról az RMDSZ-szel is tárgyalni kíván. Alina Gorghiu kijelentette, fel sem vetődik az a kérdés, hogy engedményeket tegyenek a székelyföldi autonómia ügyében; ha az RMDSZ beterjeszti a parlamentben az erre vonatkozó tervezetét, ellene fognak szavazni. A PNL vezető testülete május 23-án dönt a bizalmatlansági indítvány részleteiről, ezt követően tárgyalnak az RMDSZ-szel.Arra a kérdésre, hogy miért nem szerepel a PNL kormányprogramjában a romániai kisebbségekkel foglalkozó fejezet, Alina Gorghiu elmondta: Romániában a törvények kedveznek a kisebbségeknek, és megfelelnek az európai normáknak. A PNL társelnöke szerint a kisebbségi kérdés törvényi szinten rendezve van, csupán azt kell vizsgálni, hogy vannak-e helyzetek, amikor nem tartják tiszteletben a jogszabályokat. A politikus megjegyezte, a PNL jó kapcsolatokat ápol az RMDSZ-szel, "a horizont nyitott a kommunikálásra, elsősorban egy parlamenti többség létrehozására, de közép- és hosszú távon akár egy kormányzati formáról is beszélhetünk". Nyomatékosította azonban, hogy egyelőre semmilyen döntés nem született erre vonatkozóan.

Székelyföld nem szakad el Romániától akkor sem, ha különleges státust kap - véli Lucian Boia.A népszerű román történész legújabb, Hogyan románosodott el Románia című könyve kapcsán adott interjút a Gândulnak. „A két székelyföldi megye Románia közepén található. Ezért akkor sem áll fenn Románia feldarabolásának veszélye, ha különleges státust kap ez a két megye" - szögezte le a történész. Lucian Boia könyvében külön fejezetet szentelt Székelyföldnek.

Megbukott a referendum, nem egyesül Nagyvárad és Váradszentmárton. Bár az igenek elsöprő győzelmével zárult, érvénytelen volt a Nagyváradon és Váradszentmártonban tartott népszavazás a két település egyesüléséről. Nagyváradon a választási jegyzékben szereplő polgároknak mindössze 19 százaléka járult az urnák elé, Váradszentmártonon ez az arány 54 százalékos volt. A népszavazás csak akkor lett volna érvényes, ha mindkét településen a választók legalább 30 százaléka leadja a szavazatát.

Károly Róbert magyar király köztéri mellszobrát avatták fel szombaton Temesváron annak emlékére, hogy hétszáz évvel ezelőtt az Anjou-házi uralkodó Temesvárra költöztette Magyarország fővárosát, és nyolc éven át innen irányította az országot.

  A Richter-skála szerinti 3,3-as erősségű földrengés volt a magyar-román-ukrán határ találkozása térségében hétfő reggel, károkról eddig nem érkezett bejelentés - közölte az MTA Kövesligethy Szeizmológiai Obszervatóriuma a Magyar Távirati Irodával..A reggel hét órakor észlelt földrengés Garbolc és Újberek közelében, mintegy kilenc kilométer mélységben keletkezett.A földrengést a lakosság érezte, de károkról eddig nem érkezett lakossági bejelentés.

Külföld

A legerősebb ellenzéki párt, a Jog és Igazságosság jelöltje, Andrzej Duda nyerte meg a lengyelországi elnökválasztás első fordulóját, de nem szerezte meg a voksok abszolút többségét, így második fordulót kell tartani - derül ki az exit poll-felmérésből.Lengyelországban a szavazásra jogosultak 49,4 százaléka élt választójogával. Andrzej Duda a szavazatok 34,8 százalékát nyerte el. Mögötte a kormányzó Polgári Platform támogatásával második elnöki mandátumért induló Bronislaw Komorowski végzett a voksok 32,2 százalékával.

Lövöldözés volt az észak-macedóniai Kumanovóban, ahol súlyos összecsapások voltak rendőrök és feltehetően albán fegyveresek között.A hatóságok adatai szerint a hétvégén nyolc rendőr és egy fegyveres csoport 14 tagja vesztette életét. Vasárnap a macedón rendőrség egyik szóvivője kijelentette, befejeződött a rendőri akció, és sikerült semlegesíteni a Balkán-félsziget egyik legveszélyesebb terrorista csoportját.

Továbbra sincs tűzszünet Ukrajnában - nehezményezte Angela Merkel vasárnap Moszkvában Vlagyimir Putyin orosz elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján. Annak ellenére, hogy hivatalosan február végén lépett életbe az oroszbarát szakadárok és az ukrán kormányerők közötti, a Kelet-Ukrajnában zajló konfliktus rendezését célzó, második minszki megállapodás. A német kancellár erről azután beszélt, hogy részt vett a győzelem napi orosz ünnepségen. Merkel úgy vélte, hogy súlyos visszaesés tapasztalható Németország és Oroszország együttműködésében a Krím félsziget "nemzetközi jogba ütköző" elcsatolása óta. A kancellár ezért arra buzdította Putyint, hogy erőteljesebb közvetítőként lépjen fel a kelet-ukrajnai konfliktus rendezése érdekében.

Meteo

Estig országszerte borús, változékony idő várható, az előző napokhoz képest alacsonyabb hőmérséklettel, csapadék bárhol előfordulhat. A nappali csúcsértékek 15 és 24 fok között lesznek. Éjszakára még marad a borús égbolt, és csapadék is előfordulhat, a hőmérséklet 4 és 12 fok között alakul. Holnap már csak Moldvában és Erdélyben várható eső, a levegő is felmelegszik, a nappali átlaghőmérséklet 19-25 fok között lesz.