Hírösszefoglaló, szeptember 25.

Nyomtatás

Nem tagadta a holokausztot Victor Ponta miniszterelnök, amikor Traian Băsescu tízéves államfői ténykedésének következményeit a náci rezsiméhez hasonlította - tájékoztatta az MTI-t ma az Országos Diszkriminációellenes Tanács tegnapi döntéséről Asztalos Csaba, a testület elnöke. A politikust "gondatlanságból elkövetett" holokauszttagadásért jelentette fel a hatóságnál az ActiveWatch médiafigyelő szervezet, mert megítélése szerint a kijelentés - még ha nem is szándékosan - a nácizmus bűneit bagatellizálja, és ezzel sérti a holokauszt áldozatait. Az Országos Diszkriminációellenes Tanács felmentő határozatánál azt vette figyelembe, hogy a nyilatkozat nem utal a zsidó közösségre, s nem a zsidó közösség panaszkodott diszkriminációra - magyarázta Asztalos Csaba. Hozzátette: a határozat indoklásában a testület mindazonáltal elhatárolódik az összehasonlítástól.

Elfogadták mind a 14 államelnökjelölt pályázatát. Marian Muhuleț, a Központi Választási Iroda szóvivője bejelentette: november 2-án, az államelnök-választás első fordulójában Victor Ponta, a Szociáldemokrata Párt elnöke, a Nemzeti Liberális Párt és a Demokrata-Liberális Párt alkotta Keresztény-liberális Szövetség színeiben induló Klaus Johannis, Monica Macovei európai parlamenti képviselő, volt igazságügy-miniszter, Călin Popescu Tăriceanu, a Liberális Reformpárt elnöke, a függetlenként induló Gheorghe Funar és Teodor Meleșcanu, a Traian Băsescu támogatását élvező Népi Mozgalom Párt vezetője, Elena Udrea, Dan Diaconescu, a Dan Diaconescu Néppárt jelöltje, Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt jelöltje, a Nagyrománia Párti Corneliu Vadim Tudor, Constantin Rotaru, a Szocialista Alternatíva, William Brânza, a Román Ökológus Párt és Mirel Mircea Amaritei, a Prodemo Párt jelöltje vesz részt. Az államelnöki választások második fordulóját november 16-ára tervezik. A megválasztott elnök december 22-én kezdi meg ötéves mandátumát.

A képviselőház kulturális bizottságában is fenntartotta korábbi állításait a köztelevízió elnök-vezérigaztgatója, miszerint az általa vezetett intézmény azért nem rendelkezik életképes stratégiával, mert "ki van szolgáltatva a politikusok kénye-kedvének". A politikai nyomásgyakorlásra panaszkodó Stelian Tănase szerint Corneliu Calotă kormányszóvivő, a televízió igazgatótanácsának egykori tagja arra kérte az elmúlt hetekben a köztelevízió elnökét, hogy vegye le műsorról két újságíró, Cornel Nistorescu és Sorin Avram adását. A köztelevízió elnöke megtagadta ezt és a nyilvánosságra hozta a nyomásgyakorlási kísérletet. Victor Ponta miniszterelnök a botrány kitörése után bejelentette, hogy az ő kérésére Calotă lemondott a televízió igazgatótanácsából, és a kormányt egy másik személy képviseli majd a köztelevízió vezető testületében.

Ma kezdődik a Klaus Johannis összeférhetetlenségére vonatkozó tárgyalás a Legfelsőbb Itélő és Semmítőszéken. Ha Nagyszeben polgármesterét összeférhetetlennek találja az ítélőtábla, akkor 3 évig nem tölthet be semmiféle köztisztséget. Johannis ügye azt követően került a legfelsőbb törvényszékhez, hogy a Gyulafehérvári Itélőtábla érvénytelenítette az Országos Fedhetetlenségi Ügynökség jelentését, amit az ügynökség megfellebezett.

Bíróság elé állítják befolyással való üzérkedés miatt Péter Tündét. A volt Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettest azzal vádolják a korrupcióellenes ügyészség ügyészei, hogy több mint 10 ezer euró csúszópénzt fogadott el. A DNA közleménye szerint Péter Tünde tizennégy személytől összesen 21 300 eurót kért azért cserébe, hogy befolyását hasznosítva közbenjárjon az érettségi, illetve a tanári véglegesítő- és versenyvizsga vizsgáztató bizottság tagjainál, hogy azok a megérdemeltnél magasabb vagy átmenő osztályzatot adjanak egyes diákok vagy tanárok dolgozatára. A közlemény szerint a több személytől kért összegből 10 300 eurót meg is kapott a vádlott. Ugyanabban az ügyben bíróság elé állították Vasile Felician Perşat, aki 1700 eurót adott a volt főtanfelügyelő-helyettesnek, hogy az éljen befolyásával az érettségiztető bizottság tagjainál, és rávegye őket, adjanak átmenőjegyet egy vizsgázó rokonának.

Öt Maros megyei település - Csíkfalva, Makfalva, Gyulakuta, Erdőszentgyörgy és Szováta - polgármesterét perelte be a székely zászló hivatali kitűzése miatt Vasile Oprea. Maros megye augusztusban kinevezett prefektusa szerint a magyar vezetők a zászló kitűzésével hamisan próbálják befolyásolni a köztudatot, azt sugallva, hogy egy területi entitáshoz – Székelyföldhöz – tartoznak. Csíkfalván és Gyulakután időközben levették a zászlókat, de Csibi Attila Zoltán, Erdőszentgyörgy polgármestere és Márton Zoltán, Makfalva elöljárója leszögezték: nem hajlandóak eltávolítani a lobogót, inkább perbe szállnak a prefektussal. Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke úgy vélte, a Szociáldemokrata Párt bizalmát élvező prefektus ezzel a "boszorkányüldözéssel" próbál érdemeket szerezni a nacionalista szavazók előtt.

Öt erdélyi magyar értelmiségi vehette át tegnap délután Csíkszeredában a Magyarország elnöke, Áder János által a magyar államalapítás ünnepe alkalmából adományozott kitüntetéseket Zsigmond Barna Pál főkonzultól. A Magyar Érdemrend tisztikeresztjét a korondi Páll Rozália keramikus művész, Vargha Mihály Béla szobrászművész, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum igazgatója kapta. Péter H. Mária nyugalmazott egyetemi adjunktus, gyógyszerésztörténész és Kovács Géza marosvásárhelyi szobrászművész a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét vehette át, míg a székelyudvarhelyi Hermann Gusztáv Mihály egyetemi adjunktus, történész a Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetést kapta.

Erdélyből Kányádi Sándor és Kallós Zoltán kap Nemzet Művésze díjat. Az elismerést tíz kategóriában összesen 69 Kossuth-díjas, a táncművészek kivételével 65 év feletti alkotónak ítélik oda – jelentette be mai budapesti sajtótájékoztatóján Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke. A Nemzet Művésze díjban részesülő művészek között van többek között Törőcsik Mari, Rubik Ernő, Jókai Anna, Szabó István, Korniss Péter, Sebő Ferenc, és Novák Ferenc is. Az életjáradék összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 23-szorosa, jelenleg 655 ezer 500 forint. A díjakat várhatóan november elején adják át.

Lászlóffy Csaba József Attila-díjas kolozsvári író kapja a budapesti Napút folyóirat díját. Az elismerést pénteken adják át a budapesti Duna Palotában – nyilatkozta Szondi György, a kiadó vezetője az MTI-nek. Lászlóffy Csaba az idén ünnepli 75. születésnapját, ráadásul erre időzítve jelenik meg a 10. prózakötete is, a Költő utolsó színhelye címmel.

Külföld:

Civilek is meghaltak az amerikai légicsapásokban Szíriában. Washington már harmadik napja hajt végre légicsapásokat a polgárháború sújtotta közel-keleti országban az Iszlám Állam állásai ellen. A hadműveletben részt vesz Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Katar, Jordánia és Bahrein is. A Rador hírühynökség szerint összesen 22 román állampolgárt menekítettek ki és telepítettek haza Szíriából a térségben létrejött feszültségek miatt. Az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelő Központja nevű londoni emigráns csoport szerint a légicsapásokban az Iszlám Állam dzsihadista szervezet legalább 14 harcosa és öt civil, köztük egy gyermek is életét vesztette. Barack Obama amerikai elnök az ENSZ Közgyűlés ülésszakának általános vitájában azt hangoztatta, hogy meg kell semmisíteni az Iszlám Állam elnevezésű terrorszervezetet. Mint mondta: az egyetlen nyelv, amelyet a gyilkosok megértenek, az az erőszak nyelve. A holland miniszterelnök-helyettes tegnap bejelentette: Hollandia is csatlakozik az iraki légicsapásokhoz, és hat vadászgépet, valamint egy 130 fős katonai csapatot küld Irakba azért, hogy segítse az ottani biztonsági erőket.

Kilenc embert vett ma őrizetbe Londonban a Scotland Yard. Az elfogottakat azzal gyanúsítják, hogy egy betiltott terrorszervezet tagjai. Az őrizetbe vettek közül a legfiatalabb 22, a legidősebb 47 éves. A Scotland Yard nem közölte, hogy melyik terrorszervezet tagjairól van szó.

Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök arra kérte a Nyugatot, hogy mindaddig tartsa fenn a Moszkva elleni szankciókat, amíg Ukrajna nem kapja vissza az ellenőrzést teljes területe felett. Az ukrán kormányfő az ENSZ Közgyűlésén emlékeztetett arra, hogy Ukrajna 20 évvel ezelőtt lemondott az atomfegyverekről és tartja magát az atomsorompó programmal kapcsolatos kötelezettségeihez, de szüksége van a területi egységre, a biztonságra és függetlenségre vonatkozó garanciákra. Az AFP francia hírügynökség friss elemzése szerint bár az utóbbi időben csitultak a harcok Kelet-Ukrajnában az oroszbarát szakadárokat és a kormányerőket elválasztó frontvonalon, a donyecki repülőtér egy olyan stratégiai pontnak tűnik, amelyről egyik fél sem hajlandó lemondani. A jelenleg az ukrán katonák és nemzeti gárdisták kezén lévő légikikötőt már csak egy, a felszállópályától északra található keskeny földsáv köti össze Avgyijivka településsel, ahonnan utánpótláshoz tudnak jutni.

Vlagyimir Putyin államfőt tartja az orosz lakosság a legerkölcsösebb ismert közéleti személyiségnek egy szerdán közzétett felmérés szerint. A Társadalmi Vélemény Alapítvány június elején végzett közvélemény-kutatásában másfélezer embert kérdeztek meg 43 orosz régióban. Harminchat százalékuk választotta az orosz elnököt erkölcsi szempontból a legtekintélyesebbnek. Mögötte nagy különbséggel Szergej Lavrov orosz külügyminiszter és Szergej Sojgu, a védelmi tárca vezetője következik. Őket a megkérdezettek 6, illetve 5 százaléka tartja erkölcsösnek. Dmitrij Medvegyev orosz kormányfőt és Nyikita Mihalkov orosz színész-filmrendezőt a megkérdezettek 3 százaléka választotta ki.

Időjárás:

Estig többnyire változékony marad az idő, a Bánságban és a Körösök vidékén helyenként esőt jeleztek. A hőmérséklet csúcsértékei 15 és 22 fok között alakulnak. Ma reggel Csíkszeredában -6, Gyergyóalfaluban -4 és Maroshévízen -2 fokot mértek. Holnap országszerte esősre fordul az idő, a hőmérséklet csúcsértékei 14 és 20 fok között lesznek. Bukarestben most süt a Nap és 19 fok van.