Hírösszefoglaló, április 17.

Nyomtatás

Valamennyi romániai és magyarországi parlamenti párt elnöke jelen van Kolozsváron, az RMDSZ „Újratervezés” jelszóval megkezdődött kongresszusán, amelynek tétje a szövetség politizálásának újragondolása. A helyszínről Székely Ervin tudósít:

 

Változtatni kell a szövetség politizálsa módján – nyilatkozta adásunknak Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke szerint “több áldozatra van szükség, a politikát szolgálatnak kell tekinteni, nem munkahelynek”.

Az RMDSZ-kongreszzuson felszólaló Vasile Blaga, a Nemzeti Liberális Párt társelnöke arra kérte az RMDSZ-t, dolgozzon együtt a PNL-vel Románia állampolgárainak szolgálatában. A politikus hosszú távú, tíz évre szóló partnerséget javasolt a szövetségnek. Blaga „új kezdetnek” nevezte Klaus Johannis államfővé választását, és emlékeztetett arra, hogy a Hargita és a Kovászna megyeiek nagy része a szász jelöltre szavazott. Szerinte ha az RMDSZ figyelembe veszi választóiüzenetét, akkor a Nemzeti Liberális Párt partnere lesz a következő években.

Călin Popescu Tăriceanu, a Szenátus elnöke köszöntő beszédében többször is hangsúlyozta: másfajta kapcsolatot kell kiépíteni a magyar közösséggel, egy olyan kapcsolatot, ami tiszteletre és kölcsönös megértésre épül. A Szenátus elnöke azt is elmondta, amikor Erdély fővárosába, Kolozsvárra utazik, a boldogság mellett, mindig érez egy keserű mellékízt is a város neve miatt: Cluj-Napoca. Feltették maguknak a kérdést, hogy Konstancát miért nem hívják Konstanca-Tomisznak? Azért - mondta Tăriceanu -, mert ott nem élnek magyarok. A Szenátus elnöke a regionalizáció fontosságára hívta fel a figyelmet, és Németország esetét hozta fel példaként, ahol köztudottan széleskörű autonómiával rendelkeznek a különféle tartományok, és éppen ebben rejlik Németország gazdasági, kulturális ereje.

Az Európai Parlament erkölcsi és politikai védelmét kérte „a kisebbségi önrendelkezésért folytatott demokratikus és békés küzdelemben” Tőkés László. Az európai parlamenti képviselő brüsszeli felszólalásában arról tájékoztatta az EP-képviselőket, hogy a román belügyminisztérium által közzétett közrendvédelmi és közbiztonsági stratégia tervezete a közbiztonsági veszélyforrások közé sorolná az etnikai autonómia követelését. Tőkés László szerint a román belügyminisztérium a tervezetével megsérti a jogállamiság és a kisebbségi önrendelkezés európai elveit, és burkoltan megfenyegeti azokat a közösségeket és önkormányzatokat, szervezeteket és közszereplőket, amelyek és akik kiállnak az autonómia mellett.

Egyenként ötezer lejes bírságot rótt ki a marosvásárhelyi rendőrség a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezőire. A rendőrség reklámnak tekintette a Civil Elkötelezettség Mozgalom két önkéntese által kihelyezett 80 kétnyelvű utcanévtáblát, amelyeket a tulajdonosok beleegyezésével tettek ki az épületek utcafrontjára. Az esetről a megbírságolt Barabás Miklós és Kincses Előd ügyvéd számolt be sajtótájékoztatón. Valentin Bretfelean, a marosvásárhelyi rendőrség parancsnoka azt nyilatkozta: a törvények értelmében bármilyen reklámot vagy feliratot csakis a polgármesteri hivatal előzetes engedélyével lehet kihelyezni.

Tízezer aláírást kíván gyűjteni az RMDSZ a kovásznai szívkórház nevének védelmében. Mint ismert, az Egészségügyi Minisztérium április elején rendelettel Nicolae Teculescu balneológus nevét is beiktatta a Dr. Benedek Géza Szív- és Érrendszeri Rehabilitációs Kórház nevébe. A következő napokban a Kovászna megye városaiban felállított standoknál, a vidéki települések polgármesteri hivatalaiban, illetve elektronikusan, a www.haromszekirmdsz.ro címen lehet aláírni a támogatási íveket, amelyeket majd eljuttatnak az egészségügyi minisztériumhoz. Tamás Sándor, az RMDSZ Kovászna megyei szervezetének elnöke sajnálatosnak nevezte, hogy a fürdővárosban és a kórházban fenntartott jó etnikai viszonyt akarják elrontani Bukarestből.

A Piteşti és Nagyszeben közötti autópálya megépítését sürgették tegnap a Dacia gépkocsigyár Mioveni gyárának utcára vonult alkalmazottai és azok hozzátartozói. A hírügynökségek 6-7 ezerre becsülték a tiltakozók számát, akik amiatt elégedetlenek, hogy a kormány csak 2020 után építi meg a Déli-Kárpátokat átszelő autópályát. A dolgozók attól tartanak, hogy a késlekedés miatt a Dacia elköltözteti üzemét Romániából. Ion Iordache szakszervezeti vezető elmondta: már az idén is leépítésekre számítanak, ugyanis a gyártó szállítási költségei nagyobbak, mert a szóban forgó autópálya még nem épült meg. Victor Ponta miniszterelnök bölcsességre és felelősségre intette a szakszervezeti vezetőket. Úgy vélte, a gyár éppen akkor költözhet el Romániából, ha a dolgozók folytatják a tüntetéseket. Mint ismert, korábban a gyártó kilátásba helyezte, hogy elköltözteti üzemét a marokkói Tangerbe, maradását a romániai bérek alakulásától és az infrastruktúra fejlesztésétől tette függővé.

Enyhén csökkent az első negyedévben a román járműgyártás, ugyanakkor folytatódott az autópiac bővülése - derült ki a romániai autógyártók és -importőrök egyesületének legfrisebb közleményéből. Az elsõ negyedévben több mint 106 ezer járművet gyártottak az országban, vagyis 1,3 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban, amikoris 4,8 százalékkal csökkent a hazai autógyártás 2013-hoz képest. Az idei első negyedévben csaknem 22 ezer új járművet értékesítettek a hazai piacon, és több mint 100 ezer járművet exportáltak. Romániában a francia Renault tulajdonában lévő Dacia és az amerikai Ford a két legjelentõsebb gyártó.

Kétnapos rendezvénysorozat keretében emlékeznek meg holnap és vasárnap Orbán Balázsról, Székelyföld 19. századi nagy krónikásáról, halála 125. évfordulója alkalmából Székelylengyelfalván, Szejkefürdőn és Székelyudvarhelyen. Holnap tudományos konferenciát tartanak Székelyudvarhelyen, amely keretében néprajzkutatók, történészek, szociológusok, fotográfusok és fotótörténészek értékelik Orbán Balázs életművét. A megemlékezés résztvevői vasárnap délután koszorúzzák meg Orbán Balázs szejkefürdői síremlékét. Este a kaposvári Déryné Vándorszíntársulat tart szabadtéri ünnepi előadást Orbán Balázs székelyudvarhelyi szobránál.

Bemutatóval avatják fel holnap a Bukaresti Ion Luca Caragiale Nemzeti Színház nagytermét, amellyel befejeződik az intézmény négy éve tartó felújítása. Az 51 millió euró értékű beruházás nyomán újjáépített és jelentősen átalakított épület összesen hét teremmel várja a nézőket. Az 1973-ban épült színházépület az évek során több átalakításon esett át. A régi alakjában mintegy 1700 személy befogadására volt képes, mostantól több mint 3 ezer személy látogathatja egyszerre a termeket. Az új épület kulturális központként fog működni, a felújítás során ugyanis könyvüzlet, kiállító- és konferenciaterem, kávézó is helyet kapott az épületben.

Külföld:

Csaknem tizenegyezer fiatal zsidó vett részt tegnap délután a lengyelországi Auschwitzban a 24. Nemzetközi Élet Menetén. A mintegy ötven országból érkező résztvevőket német és a lengyel diákok csoportjai kísérték. Az antiszemitizmus elítélésére buzdított Barack Obama amerikai elnök a holokauszt-emléknap alkalmából kiadott közleményében. Első ízben tüntette ki Németország az egyik legmagasabb elismeréssel, a szövetségi érdemkereszttel az 1944-es varsói felkelés harcosait. Közben Vlagyimir Putyin orosz államfő azzal vádolta Washingtont, hogy nyomást gyakorolt egyes külföldi állami vezetőkre, hogy azok ne vegyenek részt a náci Németország felett Európában aratott győzelem 70. évfordulójára tervezett moszkvai ünnepségeken. Putyin hibának nevezte, hogy a Szovjetunió a második világháború után ráerőltette saját fejlődési modelljét a kelet- és közép-európai államokra. Hozzátette, ugyanígy viselkednek az amerikaiak, az egész világra ráerőszakolva a modelljüket. Ők is sikertelenségre vannak ítélve – vélte az orosz államfő.

A görög kormány egy sor intézkedést fogadott el a minisztériumok és közintézmények kiadásának csökkentése érdekében, hogy megakadályozza az államkassza kiürülését. Dmitrisz Mardasz görög pénzügyminiszter-helyettes közölte, az intézkedésektől több mint 300 millió eurós megtakarítást remél a kormány. Elsősorban a minisztériumok kommunikációs és reklámköltségeit szorítják le. Görögország és nemzetközi hitelezői eddig nem jutottak dűlőre a reformokról, amelyeket az Alekszisz Ciprasz vezette görög kormánynak végre kell hajtania ahhoz, hogy megkapja a hitelprogram utolsó, 7,2 milliárd eurós részletét. Londoni pénzügyi elemzők szerint "törésponthoz" érkezett a görög adósságválság, mivel az euróövezeti pénzügyminiszterek tanácsa a jelek szerint vonakodik a további finanszírozások folyósításától, s így a görög kormány olyan lépésekre kényszerülhet, amelyek már az euróövezet kijárata felé vezetnek.

Államtitkok kiszivárogtatásáért hét év börtönre ítélték ma a 71 éves másként gondolkodó kínai újságírót. Kao Jű fellebbezni fog az ítélet ellen – közölte fivére a sajtónak. A külföldön jól ismert újságírót tavaly áprilisban vették őrizetbe annak gyanújával, hogy illegálisan megszerzett egy titkos pártdokumentumot és annak másolatát egy külföldi honlap rendelkezésére bocsátotta.

Már legalább 220 ezren vesztették életüket a négy éve tartó szíriai polgárháborúban, és az áldozatok közül megközelítőleg 67 ezer a civil - derült ki az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelő Központja nevű szervezet becsléséből. A londoni székhelyű emigráns szervezet adatai szerint a statisztikákban szerepelnek a külföldi harcosok is.

Időjárás:

Estig többnyire változékony marad az idő, a Körösök vidékén, a Bánságban és Moldvában helyenként esőt jeleztek. A legmagasabb nappali hőmérsékleti értékek 18 és 27 fok között alakulnak. Holnap országszerte lehűl az idő, mindenhol esőre, a déli és délkeleti megyékben záporokra, zivatarokra kell számítani. A nappali hőmérséklet csúcsértékei 9 és 21 fok között lesznek. Bukarestben most süt a Nap és 26 fok van.